Pizzaillat, csetepaté, ücsörgés – amikor a káosz is komédia

Carlo Goldoni Chioggiai csetepaté című vígjátékát az Aradi Kamaraszínház műsoraként a Déryné Társulat lendületes, közönségbarát előadásban vitte színre, amely a kis olasz halászfalu mindennapjait humorral és élénk színészi játékkal, olaszosan fűszerezve kelti életre. A színpadon szinte tapintható az olaszos életérzés: a pizzaillatú, tésztagyúró hétköznapok melege.

A tengerparti kis faluban a férfiak távollétében a nők közötti apró félreértések és szerelmi féltékenységek fokozatosan egyre nagyobb közösségi konfliktussá dagadnak. Goldoni klasszikus dramaturgiájára jellemzően itt is egy banális helyzetből bontakozik ki az a csetepaté, amelyben mindenki egyszerre sértett és vétkes.

A Déryné Társulat előadása a darab komikumát hangsúlyozza. Tapasztó Ernő rendezése feszes, a jelenetek pörgősek, a harsány dialógusok pedig jól követhetően adják vissza a pletykákból és félreértésekből épülő káoszt. Az indulatos szóváltások időnként olyan sűrű zsongássá alakulnak, amelyben a néző alig találja meg a kapaszkodót. A hangzavar mögött azonban pontos ritmus és tudatos rendezetlenség érződik, amely a káoszból éppen a komikumot emeli ki. A színészi játék erőteljesen stilizált, hitelesen idézi a temperamentumos olaszok életritmusát.

Külön erénye az előadásnak a vizuális világ: a jelmezek és a díszlet egyszerű, de hangulatos eszközökkel teremtik meg azt az atmoszférát, amelyben a humor és az emberi indulatok természetesen bontakoznak ki.

A ritmus, a zene, a mozgás, a fények mind kulcsfontosságúak: a CimbaliBand zenekar játéka teljesen szerves része az előadásnak, Györfi Csaba koreográfiája az előadás ritmusát és lendületét adja, Papp Janó jelmeztervei hitelességet kölcsönöznek a történetnek. 

A darab végére a konfliktusok feloldódnak, a közösség megbékél, Goldoni pedig ismét azt bizonyítja, hogy az emberi gyarlóságokból fakadó zűrzavarok leginkább nevetésen keresztül érthetők meg.

(Fotó: deryneprogram.hu)