Chirmiciu András

Három új hivatalos nyelvet ismerhet el az EU. Az unió soros elnökségét betöltő Spanyolország baloldali kormánya ugyanis azt javasolta, hogy a katalán, baszk és gallego nyelv is hivatalos legyen.

Gazdag és színvonalas rendezvényekkel rajtoltak szombaton a tizennegyedik alkalommal megrendezett Hunyad Megyei Magyar Napok. A kezdőnapon több helyszínen is voltak rendezvények, a két legfontosabb színhely azonban Petrozsény és Vajdahunyad volt.

A nemzetközi helyzet fokozódik – idézhetnénk a kádári Magyarország híres szlogenjét Románia és Bulgária schengen-csatlakozása kapcsán. Marcel Ciolacu pénteken jelentette be, hogy Románia feljelenti Ausztriát az EU luxemburgi bíróságán, mivel utóbbi továbbra is akadályozza országunk csatlakozását a határellenőrzés nélküli övezethez.

Kijev kész megváltoztatni az iskolai nyelvhasználatra vonatkozó szabályokat az EU-s csatlakozás céljából, jelentette be Olha Sztefanyisina miniszterelnök-helyettes. A kérdés ugyanis a legnagyobb akadály a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, melyekről az EU állam- és kormányfői decemberben döntenek. Sőt, az ukrán kormány kétoldalú tárgyalásokat kezd Magyarországgal és Romániával a kisebbségi oktatás és nyelvhasználat helyzetéről, módosításokat is bevezet, ha szükséges.

Hibának nevezte Putyin a szovjet hadsereg 1956-os magyarországi és az 1968-as csehszlovákiai bevonulását a Vlagyivosztokban rendezett Keleti Gazdasági Fórumon. Vlagyimir Vlagyimirovics a fórum moderátorának megállapítására válaszolt, amikor utóbbi megjegyezte, hogy Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában úgy tartják, a Szovjetunió gyarmatosítóként viselkedett, amikor katonai erővel vonult be.

Általános társadalmi nemtetszést vált ki, ha valamelyik országban szóba jön a nyugdíjkorhatár megemelése. Holott hatvan-egynéhány éves embereket érint, akik még két-három évet kell, hogy ledolgozzanak a nyugdíjig.

India lakossága idén megelőzte Kínáét, utóbbi először veszíti el a történelemben a világ legnépesebb országa címet! Egyiptom mégis a kínai modellt választaná, az ország diktátora nyilvánosan felvetette a népességnövekedés állami korlátozását.

Két nap tagadás után Bukarest kénytelen volt beismerni: Kijevnek igaza volt, amikor azt állította, hogy a hétfőre virradó éjszakán az Ukrajnát támadó orosz drón(ok) Románia területén landolt(ak). A maradványokat meg is találták Tulcea megyében, lakatlan, dús növényzet borította területen, a Duna-delta közelében.

Nemcsak Magyarországon csapta ki a biztosítékot az új orosz történelemkönyv, Csehországban és Szlovákiában hasonló a közfelháborodás. Az ominózus tankönyv ugyanis a Csehszlovákia elleni 1968-as szovjet katonai agressziót egy az egyben ugyanúgy mutatja be, mint az 1956-os magyarországi eseményeket: a cseh és szlovák népeknek semmi kifogásuk sem volt a rájuk erőltetett kommunista diktatúra ellen, csupán a nyugati – főleg amerikai – imperialisták bujtogattak fel néhány ottani fasisztát, a Szovjetunió pedig nagylelkűen katonákkal segítette a békeszerető népet a fasiszta lázadás leverésében.

Amerika és Japán mellett Európa az autózás egyik hagyományos erődje, a személygépkocsik elterjedése már évtizedes múltra tekint vissza, a térség pedig az autógyártás egyik fellegvárának is tekinthető. 2021-ben az Európai Unió 27 tagországában összesen 9,7 millió új személygépkocsit helyeztek forgalomba. Ezzel uniós szinten az egy főre eső személygépkocsik száma 0,57-re emelkedett, vagyis ezer lakosra 570 autó jut, negyvennel több, mint egy évvel korábban, amikor az arány még 530 volt, derül ki az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) adataiból.

Politikai botrány körvonalazódik Magyarországon az orosz propaganda miatt. A vasárnap bemutatott új oroszországi tankönyvek ugyanis a Nyugat által háttérből szervezett fasiszta lázadásnak állítják be az 1956-os magyar forradalmat.

Másfél éve tart az Ukrajna elleni orosz agresszió, amely alapjaiban rendítette meg Európát, annak gazdasági, politikai és katonai szemléletét. Az agresszió helyszínéhez közelebb álló és a menekültáradatot közvetlenül megtapasztaló Kelet-Európára ez fokozottan érvényes.

Emlékezetes nap marad augusztus 20. a vajdahunyadi magyarság számára. Államalapító szent királyunk ünnepén avatták fel a város második székely kapuját, a római katolikus templomkertben a templom és a nemrég felavatott magyar bölcsőde között.

Marcel Ciolacu kormányfő felvetette a közigazgatási reform szükségét. Kényszerből tette, a romló gazdasági helyzet nyomán a kormány kénytelen lefaragni a közkiadásokból, a túlméretezett állami és helyi adminisztráció pedig óriási teher az ország számára.

Augusztus 20. a magyar államiság és a kereszténység napja, március 15. és október 23. pedig a magyar szabadság napjai. Magyarországon mindhárom nemzeti ünnep, az anyaország ugyanis azon kevés országok közé tartozik, ahol nem egy, hanem több nemzeti ünnep van.