Ami összeköt

Hamar megtalálta Arad az összekötő kapcsot legfiatalabb testvérvárosával, Péccsel, hisz a baranyai megyeszékhelyen október 6-án nyílt ereklyekiállítás és a másnapi konferencia máris hidat képzett.

Persze, ehhez elengedhetetlenül szükséges volt a pécsiek vértanú-kultusza, a fogadási készség az ereklyék kiállítására, s nem utolsósorban Arad nyitottsága, hisz rendkívül rögös volt a tárgyak Magyarországra szállításának előkészítése.

Végül Peter Hügel múzeumigazgató megkönnyebbült lélekkel vehetett részt AMagyar Golgota mártíremlékei nevet viselő, az aradi vértanúk ereklyéiből összeállított kiállítás megnyitásán, amely november 20-ig látható a Pécsi Galériában, a Széchenyi téren. Az egykori Aradi Ereklyemúzeum gyűjteményéből feltárt tárgyak mellett a kiállításon megtekinthetők a budapesti Hadtörténeti Múzeum, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum, a szombathelyi Smidt Lajos Múzeum és magángyűjtők relikviái.

Az Aradról Pécsre szállított ötven ereklye egyik legértékesebb darabja Aulich Lajos honvéd tábornok szablyája, hisz egy különleges, egyedi készítésű fegyverről van szó. A kard eredetileg egy XVIII. századi, fringia típusú huszárszablya volt, amelyet valamikor az 1840-es években díszes markolattal díszítettek. S habár ez a szablya lovassági fegyver, és Aulich 37 éves katonai szolgálata alatt mindvégig a gyalogságnál szolgált, értékét csak emeli, hogy ez az egyetlen tárgyi emlék Aulichtól, amely mai napig közgyűjteményben maradt. Másik érdekes, Aradról származó ereklye Kiss Ernő levesestálja, amely egy 33 centiméter átmérőjű, fedeles porcelántál, és a „bánsági nábobnak” titulált tábornok ünnepi szervizkészletéhez tartozott, szerepel rajta a családi címer is. A tál egyébként vásárlás útján került az aradi múzeumba.

A pécsi kiállításon a vértanúk portréin kívül látható még, többek között, Batthány Lajos házisapkája, Kiss Ernő honvédtábornoki attilája, Vécsey Károly kitüntetései, Aulich Lajos szablyája, vagy a IX. hadtest parancsnoki pecsétnyomója.

A kiállítás megnyitását követő napon Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc vértanúi címmel konferenciát szerveztek Pécsett a Művészetek és Irodalom Házában, s ezen jelen volt Bognár Levente aradi alpolgármester is. A konferencián előadást tartott többek között Katona Tamás történész (A szabadságharc aradi vértanúi – az agyonlőttek),  a nagybecskereki Lodi Gábor (A nagybecskereki aradi vértanú: Lázár Vilmos ezredes), Pelyach István, a Szegedi Tudományegyetem professzora (Arad és a vértanúk kultusza a 19. században), Kedves Gyula, a Hadtörténeti Múzeum vezetője (Az egykori Ereklyemúzeum kincsei), Kulin Ferenc irodalomtörténész (A túlélés stratégiái), Jókai Anna Kossuth-díjas író és költő (Vezérek és közkatonák).

A konferencia végén panelbeszélgetést szerveztek az aradi vértanúk örökségéről. Bognár Levente elmondta, a beszélgetésen szóba került. milyen jó volna, ha Aradon állandó kiállítása lenne az ereklyéknek, hisz erre nemcsak Pécsről, hanem más magyar városokból is érkeznének látogatók, de szó volt a Pécs–Arad kapcsolatról, a két várost hídként összekötő vértanú-kultuszról.