Gazdag nyelvi, népi értékeinkből töltekeztek

A magyar kultúra csodálatos értékeivel töltekezhettek a hétvégén Déván, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) szervezte Kőrösi Csoma Sándor anyanyelvi vetélkedő (KAV) résztvevői.

– Ez talán a legrégebbi verseny az erdélyi magyar diákok számára, melyet a szentgyörgyi kollégák már jóval a rendszerváltás előtt megszerveztek. Azóta egyetlen évben sem maradt el, kivéve az utóbbi két esztendőt, amikor sok más országos versennyel együtt erről is le kellett mondani. Déván pontosan 15 évvel ezelőtt voltunk, és 2019-ben elhatároztuk, hogy a következőt, 2020-ban, ismét Déván tartjuk. Három éven keresztül szerveztük ezt a versenyt, kétszer omlott össze. Nagyon örvendünk, hogy most, 2022-ben, ígéretünkhöz híven és a dévaiak vendégszeretetére válaszolva, itt lehetünk – fogalmazott az ünnepélyes megnyitót követően Zsigmond Emese, az AESZ elnökségi tagja.

A házigazda, a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum közössége, illetve a megyei tanfelügyelőség nem csupán vendégszeretetben remekelt, de a pénteki ünnepi megnyitón gazdag ízelítőt nyújtott a dél-erdélyi magyar értékekből is. Az Erdély minden csücskéből érkezett vendégek vastapssal jutalmazták a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület ifjú táncosainak a bemutatóját, a Lengyel Izabella tanárnő vezette Pimpimpáré kórus előadását, a Varga Csaba gitárművésszel közösen előadott verses-dalos összeállítást. – Az idei versenyre már eredetileg azt terveztük, hogy a tematika a hagyományhoz, népművészethez kötődjön. Az utóbbi két esztendő pedig megerősített abban, hogy soha nem volt nagyobb szükségünk a falusi közösségek értéktudatára, értékőrzésére, élni tudására, mint most. A koronavírus-járvány, a nyakunkba zúdított háború mind-mind azt igazolja, hogy önző módon és globalista minták szerint, kizárólag urbánus kultúrával nem marad meg az emberiség. Ezért az elemisták idei versenyére azt a mottó választottam, hogy a világot a hatalmasok irányítják, de a faluközösségek tartják meg. Meggyőződésem, hogy ez nem múltba nézés, nem régies, falusi divat, hóbort, amit kipróbálunk, és aztán megyünk tovább a magunk őrült és zilált világában, hanem egyetlenegy módja annak, hogy a rend visszatérjen életünkbe, ha a népszokásokat, népünk még élő szellemi és anyagi kincseit is magunkba építjük. A nyitóműsor is arról győzött meg, hogy az a miénk igazán, amit kívülről megtanulunk. Furcsa ez a magyar kifejezés, hogy kívülről. De amit megtanulunk kívülről, az bennünk lesz, a lényünk részévé válik, amit senki és semmi nem vehet el tőlünk. Megszűnhet az áramszolgáltatás, összeomolhat az adattárunk, a világháló, de ami bennünk van, amit szívünkbe, agyunkba építettünk, amit kezünk megtanult elvégezni, amit lábunk megtanult táncolni azt nem veheti el tőlünk senki. És ezek a gyerekek bebizonyították, hogy micsoda erkölcsi erő van a magyar népi táncban. Úgy járja a legényest a legény, hogy közben végig figyel a társára, nem önző módon, ahogy ma a világ zajlik. Ugyanilyen erkölcsi erő és tartás van a népviseletünkben, azt nem lehet roggyant háttal hordani. Az nem cucc, az viselet. Az viselkedésre is kötelez. És mindemellett a legnagyobb értékhordozónk a magyar nyelv, ebben erkölcs van, logika van, erő van. Építsük magunkba! – ezt üzeni ez a verseny minden mozzanata, a dévai házigazdánk műsora is – értékelte a dévai gyermekek előadását Zsigmond Emese.

A nyitóünnepségen kedves, biztató gondolatokkal köszöntötte a versenyzőket és kísérőiket dr. Péntek János, az AESZ elnöke, a házigazdák részéről pedig dr. Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes, Széll Lőrincz alprefektus, Pogocsán Ferdinánd alpolgármester és Balogh Károly Csaba iskolaigazgató. Itt került átadásra az AESZ két díja is: a Sütő András Nyelvőrző-díjat Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője vehette át, a Tüzes Bálint újságíró, költő emlékére alapított díjat pedig Rancz Gyárfás Hanna, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum diákja kapta. A laudációkat Turzai Melánia, az AESZ elnökségi tagja olvasta fel, a díjat dr. Péntek János adta át. – Díjazottjaink kiválasztásánál azokat keressük mindig, akik kevésbé látványos, de fontos anyanyelvmentő, közösségmentő munkát végeznek. Az erdélyi magyar nagydiákok között is azokat, aki egész diákkorukban törődtek a magyar nyelv művelésével, több mesemondó, balladamondó versenyen vettek részt, nagyszerű eredménnyel – értékelt Zsigmond Emese.

A KAV minden további mozzanata is a megnyitón érzékelt szellemiségben zajlott. Este a Téglás Gábor Elméleti Líceumban muzsikált a sepsiszentgyörgyi Evilági együttes, az idei magyar költészet napjára összeállított KorTárs műsorát hozva a vetélkedő résztvevői elé. A diákok lelkes tapssal fogadták Farkas Wellmann Éva, Muszka Sándor, Demény Péter, László Noémi, Nagyálmos Ildikó, Orbán János Dénes, Orcsik Roland, P. Buzogány Árpád és Kovács András Ferenc, Varró Dániel megzenésített verseit.

Szombaton került sor a tulajdonképpeni vetélkedőre. De ezt sem jellemezte a túlzott versenyszellem, a vizsgadrukk. Az iskola aulájában, illetve dísztermében elhelyezkedő háromfős csapatok játékos feladatokat oldhattak meg, majd rövid dramatizált bemutatót tartottak. Az elemi osztályosoknál a népköltészet, népművészet, szokások világába vezetett a vetélkedő, az általános iskolásoknál a dél-erdélyi népmondákra épültek a bemutatók.

A kétévnyi online oktatás e versenyre is rányomta a bélyegét. A középiskolások egyáltalán nem jelentkeztek a vetélkedőre és az általános iskolások közül is csupán 7 csapat nevezett be (köztük három dévai). A kisiskolásoknál azonban maradt a szokásos erős mezőny. Az eredetileg benevező 70 csapatból, a szervezők a Napsugár folyóirat Szólj szám anyanyelvi játék havonta beküldött megoldásai alapján jelölték ki azt a 16 csapatot, amelyek az országos megmérettetésre jelentkezhettek. Így összesen 11 megyéből 13 település képviseltette magát.

A vetélkedőn elért pontszámok alapján az általános iskolások korcsoportjában a Sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum diákjai, a Legendászok nyerték az első helyet, második lett a Múltidézők csapata a Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumból, harmadik a Bakudavipama, a Nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceumból, negyedik, azaz dicséretet nyert a dévai téglásbeli csapat, a Könyvevők. A további csapatok különdíjban részesültek. 

A negyedik osztályosok körében I. díjat kapott a Káprázatos hármas, a Szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumból, második lett a Tintapacák csapat a Székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskolából, harmadik a Katicák csapata a Szilágysomlyói Báthory István Általános Iskolából. Dicséretben részesült a marosvásárhelyi, Bolyai Farkas Elméleti Líceum Tudászok csapata, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum Könyv@ok csapata, a Nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskola Gyöngyvirágok csapata, a Sepsiszentgyörgyi Váradi József Általános Iskola Nyelv-őrök csapata, valamint a Nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum Firkászok csapata. A további csapatok mindegyike különdíjban részesült. A dévai negyedik osztály Holló lányai csapata a Napsugár és a Dévai Polgármesteri Hivatal különdíját kapta. 

A helyi szervezők, a Téglás Gábor Elméleti Líceum és a megyei Tanfelügyelőség munkája nyomán, az I., II. és III. helyezettek, valamint a Hunyad megyei csapatok a Dévai Polgármesteri Hivatal jóvoltából pénzjutalomban részesültek. Az AESZ valamennyi csapatot értékes könyvekkel jutalmazott.

A tárgyi, pénzbeli jutalmakon kívül lelkiekben, szellemiekben is gazdagodtak a résztvevők. A szombati versenyt követően ugyanis meglátogatták Déva várát, majd élményfürdőzés következett. Este pedig Szabó Annamária táncoktató a csernekresztúri hagyományőrző csoport tagjaival táncházat tartott a versenyzőknek. Vasárnap délelőtt, a díjkiosztón, Balogh Csaba-Károly, dévai iskolaigazgató érdeklődésére egyértelmű jelzés érkezett: jól érezték magukat a diákok Déván. Az AESZ szándékának megfelelően igazi lelki-szellemi töltekezés, örömteli, építő jellegű rendezvény volt az idei Kőrösi Csoma Sándor vetélkedő is.