Hálával hordozni a keresztet

A bukovinai székelyek, Csernakeresztúrra való betelepedésüket követően, immár jó száz éve minden  szeptember derekán Szentkereszt-búcsúra gyűlnek össze hálát adni, ünnepelni, további áldást kérni életükre, munkájukra.

Idén is több százan jöttek el helyiek és környékbeliek a Szentkereszt ünnepe alkalmából tartott búcsús szentmisére. – Nekünk, csernakeresztúriaknak minden esztendőben fontos pillanat a templombúcsú. Ilyenkor messzi földre szakadt rokonok, ismerősök is hazatérnek, a környékbeli településekről is eljönnek katolikusok és más vallásúak egyaránt. Fontos az, hogy együtt vagyunk, erősítjük egymást hitben és magyarságunkban. Ez ad erőt a megmaradáshoz, és ahhoz, hogy ne csak őrizzük, hanem éljük is az őseinktől örökölt hitet és gyakoroljuk a hagyományainkat – fogalmazott a csernakeresztúri Nyisztor István.

Az ünnepi szentmisét celebráló Buciuman Gheorghe brádi plébános a kereszthordozás mikéntjéről beszélt. Különböző megpróbáltatások formájában mindannyiunk életében jelen van a kereszt. Ám ezt a keresztény embernek nem szabad siránkozva és alkudozva hordoznia. Hiszen minden megpróbáltatás a javunkat szolgálja. A sokunk által megálmodott, teljesen gondtalan élet üressé, céltalanná teszi az embert. – Elég arra gondolnunk, hogy a nagy népek többnyire a maguk teremtette jólétbe pusztultak bele. Amikor az embernek mindene megvan, sőt annál jóval több, akkor úgy érzi, maga állíthat fel szabályokat. Felborul az értékrend, nincsenek szigorú útjelzők. A szabadelvűség pedig a pusztulásba vezet – egészítette ki lelkésztársa gondolatát Tóth János csernakeresztúri plébános, konkrét példaként említve a magyarság történelmét is, melyben a megpróbáltatások mindig összekovácsolták és erőssé tették népünket, a túlzott jólét, az értékek, szabályok eltiprása pedig a pusztulás szélére sodort.

A szentkereszt ünnepe jó alkalom arra, hogy megálljunk egy pillanatra és hálát adjunk a bennünket ért megpróbáltatásokért és hitben megerősödve folytassuk munkánkat, életünket.