Hangzavarba fulladt vita Vingán

Tegnap érdekes ülést tartott a vingai községi tanács, amelyiknek az eredeti 4 pontból álló napirendi pontját a leköszönt, míg a tanácsosok előzetes tájékoztatása nélkül további 2 ponttal kibővítettet már az új községi jegyző írta alá.

A változtatást szóvá is tette az ülésvezető, Dan Dorel Petrişor. Az ülés szinte gépies gördülékenységgel indult, az ülésvezető által felolvasott határozattervezetekhez Stoicu Lucian polgármester szolgált kiegészítő magyarázatokkal, amelyek nyomán szinte egyhangú szavazások történtek. Az egészségügyi célokra bérelt, az ugyanerre a célra eladni szándékozott 9 lakásból álló bérház egyes lakásainak a nagy árkülönbözetei némi vitát kiváltottak ugyan, de végül mindenki rábólintott a felértékelésük után történő eladásukra. Sipos Róbert majláthfalvi községi tanácsos felmondó kérelmét is elfogadták azzal a meghagyással, hogy a tanácsban megüresedett helyére az RMDSZ-nek kell új tanácsost jelölnie. Az egyebek témában a tanácsosok bőkezűségről tettek tanúbizonyságot, a községbeli 108 tűzoltópalack leellenőrzésére, újratöltésére hagytak jóvá tetemes pénzösszeget, de a számos magánszemély segélykérelméhez is segítőszándékkal viszonyultak.

Majláthfalvi sérelmek

Egy csapásra vége szakadt az egyhangúságnak, amikor az ülésen, úgynevezett meghívottként részt vevő Sipos György megyei tanácsos szót kapott. Aki elöljáróban leszögezte: nem szeretne nézeteltérésbe kerülni a polgármesterrel, de a majláthfalviakat élénken érintő kérdéseket mindenképp meg szeretné vele vitatni. Elsősorban a Vinga–Majláthfalva közötti aszfaltos út sorsa érdekelte, amelyikre a megyei tanács idén 950 ezer lejt hagyott jóvá, további 3,5 millió lejre van ígéret, miközben a munkához még hozzá sem kezdtek.

Stoicu Lucian polgármester előbb a Vinga–Monostor közötti 6,5 kilométer út javítását kezdené el, míg az onnan Majláthfalváig húzódó további 7,5 kilométerhez jövő tavasszal kezdene. Ezen túlmenően, a község számára jóváhagytak 12,5 kilométer utcaaszfaltozást, tehát Vinga, Majláthfalva és Monostor főutcái új burkolatot kaphatnak, ezzel párhuzamosan járdaöntéseket is terveznek mindenhol.

Sipos a két hónapja, nagy csinnadrattával felavatott vízüzemet, illetve vízvezetéket kérte számon, amelyiknek a megépítéséhez szükséges 1,3 millió lejért maga is sokat lobbizott, de jelenleg sem működik.

A polgármester erre kifejtette: három hónapja írásban kérte az aradi vízszolgáltatót, hogy küldjön egy olyan bizottságot, amelyik miután leteszteli, az építőtől átveszi, majd átadja a községnek a vízüzemet az egész hálózattal együtt, tisztázva, hány fogyasztó van rákötve, akikkel megköthessék a szolgáltatási szerződést. Mivel közpénzből épült, fokozott felelősséggel kell kezelni.

Ki kösse be a villanyáramot?

Következő kérdés a 2008-ban elkészült majláthfalvi sportcsarnokkal kapcsolatos, amelyikbe még most sem kötötték be a villanyáramot, noha 2009-ben maga, megyei tanácsosként 100 ezer lejt szerzett erre a célra, illetve ugyanannyit a helybeli kultúrotthon fedelének a megjavítására. Hova kerültek a pénzek?

Stoicu szerint a sportcsarnok hivatalos átadásakor mindenki elégedett volt a felszereltségével, az akkor megírt jegyzőkönyvbe senki nem írta be, hogy a villanyáram-szolgáltatás improvizált módon, hosszabbítóval működik, miközben az építőnek teljes felszereléssel kellett volna az épületet átadnia. Ezzel együtt, az alpolgármesterrel és Halál Endrével meg akarták oldani a kényes kérdést. Megbeszélték a csatlakoztatást a polgármesteri hivatallal amúgy is szerződéses viszonyban lévő temesvári vállalatnak a vezetőjével. Amikor azonban a szakemberek a helyszínre érkeztek, zárva találták az iskolát, nem tudtak hozzáfogni a munkához. A Siposból kitört méltatlankodás, illetve a polgármester által hangoztatott próbálkozásból utóbbinak a hangját lehetett jobban érteni: ha amúgy is olyan jó viszonyban voltak az építővel, miért nem követelték meg tőle a teljes szolgáltatás biztosítását. Tehát hívják vissza az építőt!  Sipos viszont azzal érvelt, hogy a munkálatok idején bármikor segítséget kértek tőle, a rendelkezésükre állt, pénzt is szerzett a munka befejezésére, de az állítólagos bezárt iskolakapu láttán őt nem értesítették. Tehát nem is hiszi az egész mesét, és nem várta volna, hogy az erre szerzett pénzt másra költsék. A hosszas vitát Sipos György témaváltoztatása szakította meg, amikor a majláthfalvi közvilágítás hiányos voltát kérte számon. Amire a polgármester az előző karbantartó vállalatra panaszkodott, amelyikkel peres viszonyban vannak, ezért egyelőre gondot okoz a világítótesteknek a cseréje, de hamarosan megoldódik. Szerinte, a közvilágítás fedezését már nem a lakosság viseli.

Zavaros vizeken

Sipos a végére hagyta a majltáhfalvi halastó helyzetének a rendezését. Elmondása szerint ugyanis, az előző polgármester idején évente 400 millió, jelenlegi értékben 40 ezer lej hasznot is hozott, miközben haltelepítésre, a tó környékének a tisztán tartására is jutott pénz. Manapság, a tó senkié, a környéke leírhatatlanul piszkos. Leszögezte: a majláthfalviak nem ellenzik a tónak az eladását, a helyzetének a rendezését, de határozottan elutasítják a nagy értéket képviselő létesítménynek a potom pénzért történő átjátszását.

A polgármester arra panaszkodott, hogy a tavaly kibocsátott 50 halászengedély közül 48-at visszamondtak, tehát egyszerűen nem volt miből fizetni az őrt. 2006-ban a prefektúrán kérelmezte a tónak a haszonbérbe adását, de elutasították. Ezt követően olyan határozatot hoztak a tanácsban, hogy kompenzációval elcseréljék szántóföldre, hektárjának a többszöröséért, amire a 247/2001. törvény is lehetőséget nyújt a különböző termőkategóriájú területeknek a cseréjével. A prefektúrán azonban visszavonták a törvény alkalmazási lehetőségét. A Kataszteri Hivatallal ez ügyben folytatott perük jelenleg a temesvári táblabíróságon van. Természetesen, sok szóbeszéd terjeng, de neki és a községi tanácsnak eltökélt szándéka, hogy a tónak tulajdonosa legyen, aki azt nyereségessé teszi, hozzájárul a községi költségvetéshez.

Váratlanul közbeszólt az eddig csendes ülésvezető, Dan Dorel Petrişor, aki a 247/2001. törvényre hivatkozva a vízfelület hektárjának 30 ezer, míg a szántóföld hasonló területének az 1200 eurós árai közötti különbségre hívta fel a figyelmet, tehát a csere semmiképp sem alkalmazható.

Ekkor elszabadultak a kedélyek, Sipos a tó helyzetének a méltányos rendezését, Stoicu a teljes felelősségérzetét, a prefektúrai határozat visszavonását harsogta, de a bekapcsolódott tanácsosok is hangot adtak különféle véleményüknek, fokozva a hangzavart. Ha nem is jutottak közös nevezőre, de legalább ezúttal megvitatták a majláthfalvi kényes kérdéseket.