Határtalan öröm

Csak a magyar határőröket mozgatta meg ma délelőtt a Nagylak–Arad autópálya építésének avatója, mert dzsipjükkel pontosan a határsávra parkolva fokozott figyelemmel lesték, nehogy valaki az Európai Unión belül akárcsak fél lábát is áttegye a szomszédba, majd amikor az egyik operatőr filmezés közben mégis átlépett, kiszálltak, és figyelmeztették, hogy azonnal menjen vissza. 

Aztán biztos izzadtak és tomboltak az autójukban, mert többen is lefényképezték magukat vagy az egyik fehérre meszelt, „R” és „M” betűkkel ellátott határkőnél, vagy a sztrádaépítő által kitűzött, nulla kilométert jelző táblánál, amely pont a határsáv szélén állt. Az egyenruhások javára legyen mondva, hogy ők a schengeni határt védték az esetleges „román” betolakodóktól.

Ezt, és Anca Boagiu közlekedési miniszter nevetséges menekülését körbe-körbe a terepen a nyomában loholó operatőrök és riporterek elől leszámítva, a munkatelep avatása gyakorlatilag eseménytelenül telt. Boagiu számára rém kínos volt, hogy bő félórával Emil Boc kormányfő előtt érkezett, és várnia kellett valahol, csakhogy a szervezők nem biztosítottak számára és az őt elkísérő prefektus, megyei elnök, polgármesterek, parlamenti képviselők, az építtetők számára egy elkerített részt, ahol békésen várakozhattak volna.

A sportosan elegáns, almazöld Tommy Hilfiger pulóverben érkező kormányfőt Vasile Ciceac nagylaki polgármester kenyérrel és sóval, meg két nagy puszival fogadta, aztán a kivitelező konzorcium képviselője térkép előtt magyarázta a munkálatok menetét, ám a televíziókat csak egy dolog érdekelte: igaz-e, hogy az építtető kisajátítatlan, már bevetett földet is használ felvonulási területnek. A válasz egyértelmű nem volt – egyébként Boagiut is ezzel nyaggatták –, megerősítették, hogy csak azokra a földekre merészkedtek, amelyek tulajdonosait kártalanították. Igaz, elhangzott, ha „mégis történt ilyesmi” akkor azt a fővállalkozó út- és autópályaépítő (CNADNR) fogja kifizetni. A miniszterelnököt viszont megnyugtatták, és ő sebtében meg is nyugodott, hogy minden rendben zajlik.

A Nagylaktól a pécskai leágazásig tartó 22 kilométeres szakaszt a Romstrade-Monteadriano Engenharia-Donrep Construct konzorcium építi, és most már biztos, hogy az Európai Unió a kohéziós alapokból 213,18 millió eurót ad erre a szakaszra, amely két híddal, 11 felüljáróval, három csomóponttal és egy karbantartási központtal 2013-ra kell elkészüljön. Az első kapavágás a szó szoros értelmében a határsávnál történt, s jelenleg körülbelül öt kilométer hosszan már gyalulják a földet, de a magyar fél is elkezdte a gyalulást. Habár az ígérettel ellentétben Völner Pál államtitkár nem jött el, az elhangzott, hogy közben sikerült egyeztetni a magyar kivitelezővel az összekapcsolódás pontos helyét. Ezért is kellett már módosítani a terveket.

Emil Boc és Anca Boagiu innen aztán Aradra autózott, ahol a pécskai leágazástól (itt fog áttérni a sztráda a 7-es főút északi oldaláról a délire) az aradi autópálya körgyűrűig tartó 16 kilométeres, 100 millió euróba kerülő szakasz építésének kezdését „avatta fel”. Ezt a részt az osztrák Alpin Bau fogja építeni, itt a munkálatok még nem kezdődtek, de a kivitelező elmondta, hogy jól állnak az előkészületekkel, befejezték az archeológiai mentesítést, és már most nekifognak a felüljárók, hidak alapozásának, tavasztól pedig félezer ember dolgozik majd a szakaszon.

A második szakasz avatójánál Emil Boc kijelentette, Románia egyedüli esélye az infrastruktúra fejlesztésére, hogy sikeresen pályázik a rendelkezésre álló uniós forrásokra, és még keményebb ütemet diktál, ami némiképp enyhíti a recesszió hatásait. Megjegyezte, az EU gazdasági növekedése 2012-ben sem fog meglódulni, s ezt Románia is megérzi majd, de „megyünk előre”.

Aradról a küldöttség a Temesvár–Lugos szakasz építésének avatójára hajtatott.