Hitben és egységben élni!

A számban megfogyatkozott, de élni akaró dél-erdélyi református gyülekezetek felé fordult a figyelem a hétvégén, a Magyar Református Egység Napja alkalmából. Május 20-án a végvárnak tekintett térség tíz magyar állami támogatással felújított templomát szentelte fel a Magyar Református Egyház tíz püspöke. Másnap, május 21-én a gyulafehérvári várban, a Bethlen Gábor révén kereken 400 évvel ezelőtt alapított Collegium Academicum előtt Novák Katalin magyar köztársasági elnök jelenlétében, Kató Béla erdélyi református püspök és Gabriel Pleșa gyulafehérvári polgármester leleplezte Bethlen Gábor teljes alakos szobrát. Ezt követően szabadtéri istentiszteletre került sor a várban, a Kárpát-medence tíz református püspökének és mintegy 2500 gyülekezeti küldöttének, lelkipásztorának és esperesének a részvételével.

Gondviselés és helytállás a szórványban

Hunyad megyében három felújított templomot szenteltek fel ez alkalommal. A 3554 lelket számláló egyházmegye számára megerősítést hozott e rendezvény, a Dél-Erdélyre irányuló figyelem. Úgyszintén az itt élő kicsiny közösségek lankadatlan hite, helytállása is példát mutatott: „Istenbe vetett hittel, a legkisebbekre is figyelve bízhatunk csak a megmaradásban” – összegzett Zsargó János Hunyad megyei református esperes. A rendezvény kapcsán elmondta: „Hunyad megye 15 anyaegyházközségének fele 100 lélek alatti, és az egyházmegyében szolgáló tíz lelkipásztor további három leányegyházközséget és több mint 25 szórványgyülekezetet lát el. Ez 35 templom fenntartását is jelenti, melyek többsége műemlék jellegű ősi örökség. A 2-3 lelkes gyülekezetekben azonban nincs olyan mértékű anyagi erőforrás, amelyből e templomok egyáltalán konzerválhatók lennének. Ezért óriási segítséget jelent a magyar állam támogatása, a Rómer Flóris-terv keretében zajló értékmegőrzés, melynek során az utóbbi négy évben hét Hunyad megyei református templom újult meg vagy került konzerválásra”. A hét műemlék jellegű templom közül ezúttal a 12. századra datált algyógyi rotundát és a szomszédságában, Debreceni László tervei alapján épült templomot, a szászvárosi várban álló református templomot, illetve a 14–15. századi freskókat őrző kéméndi templomot szentelték fel. Az ünnepi alkalmakon a három helyszínen Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, Szenn Péter horvátországi református püspök és Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke szolgált. „Megható együtt lenni az itteni testvérekkel. Amikor beléptem ebbe a templomba, ahol 30 évvel ezelőtt volt a legutóbbi istentisztelet, arra gondoltam, hogy Isten lehet, hogy más módon, átalakított lehetőségek között, de megőriz bennünket, és ez reménységre ad okot. Megerősödött bennem, a gyulafehérvári esperes kolléga által is megfogalmazott gondolat, hogy Isten népének a jövője nem statisztikai kategória, hanem ennél sokkal több. Isten a történelem ura, és nekünk az a feladatunk, hogy ezt higgyük, és amíg lehet a magunk helyén, ahová Isten rendelt, minden tőlünk telhetőt megtegyünk. Az itteni gyülekezetek élő példái annak, hogy mindez – a hit és a helytállás – szükséges és elegendő” – fogalmazott Steinbach József püspök. E helytálláshoz szükséges a testvéri egyetértésre, egységre való törekvés – hangsúlyozta Rátoni Csaba dévai lelkipásztor. Elsősorban a Krisztussal való egységet kell keresnünk, amely megmutatkozik az embertársainkkal való kapcsolatainkban is, célt, értelmet ad a széteső mindennapoknak, megerősíti akár a szétdarabolt nemzeti, egyházi egységet is. A piciny dél-erdélyi gyülekezetek ez alkalommal is példát mutattak helytállásból. Kéménden a dévai gyülekezet Cantemus kórusa szolgált, az ünnepi alkalmat követő szeretetvendégségen a harói gyülekezeti tagok segédkeztek. A templomszentelési ünnepségekbe valamennyi helyszínen bekapcsolódtak az erdélyi református egyházmegyék esperesei, lelkészei, gondnokai, gyülekezeti tagjai.

A pénteken kora délután megtartott ünnepi alkalmakat követően, Gyulafehérváron került sor a Generális Konvent plenáris ülésére, ahol elsősorban a Kárpát-medencei magyar református missziói stratégiát vitatták meg, melyben kulcsfogalmat jelent az egymásra figyelés. Továbbá a kárpátaljai református egyház felkarolásának lehetőségei, a 2009-ben megalakult Magyar Református Egyház bővítési lehetőségei és aktuális liturgikus, jogi kérdések kerültek napirendre.

Bethlen Gábor szellemi öröksége kötelez

A Magyar Református Egység Napjának fénypontja a május 21-i gyulafehérvári rendezvény volt: Bethlen Gábor szobrának leleplezése és az ezt követő ünnepi istentisztelet.

Deák Árpád nagyváradi szobrász alkotását Kató Béla püspök, Novák Katalin köztársasági elnök és Gabriel Pleșa gyulafehérvári polgármester leplezte le. Az ünnepség kezdetén Kató Béla erdélyi református püspök köszöntötte a vendégeket, megemlítve, hogy a Magyar Református Egyház 2009. május 21-i megalakulása óta első ízben ünnepli szórványban az egységnapot. Hangsúlyozta továbbá, hogy a felejtés ideje lejárt: „Gyulafehérváron is lejárt a felejtés ideje, azoknak az ideje, akik a fejedelem emlékét ki akarták törölni. Ma már a többség képviselői is úgy gondolják, gazdagabbak lesznek, ha beemelik magyar református értékeinket a város történetébe” – fejtette ki a püspök. Elmondta továbbá: a magyar református közösség testvéri kezet nyújt románnak és németnek, lutheránusnak, unitáriusnak, ortodoxnak, római és görögkatolikusnak egyaránt. Kató Béla hangsúlyozta: „Hiábavaló minden szoborállítás és -avatás, ha Bethlen alakja nem emlékeztet végrendeletes hitvallására: Ha isten velünk, kicsoda ellenünk? Senki sincsen bizonyára, bizonyára nincsen”.

 A szobor felállításában, engedélyeztetésében fontos szerepet játszó Gabriel Pleșa gyulafehérvári polgármester világosan kijelentette: Bethlen Gábor fejedelem érdemei nem vitathatók, Erdély egyik legvirágzóbb időszaka köthető a nevéhez, így ma méltón tér vissza a vár szívébe, az általa alapított Collegium Academicum közelébe. Victor Opaschi vallásügyi államtitkár elmondta: a lelkiismereti- és vallásszabadság, melynek megteremtésében Erdély úttörő szerepet játszott, ma is a demokrácia alapértékeit jelentik. Az államtitkárságnak pedig elsődleges feladata a felekezetek, valamint az egyházak és az állam közötti jó kapcsolat fenntartása.

Gudor Kund Botond Gyulafehérváron szolgáló esperes dél-erdélyi házigazdaként a százból elveszett egy juh példázatát említve mutatott rá, mennyire fontos minden piciny gyülekezet, minden egyes hívő lélek. „Krisztust keresve a dél-erdélyi szórványainkban élő utolsó reformátusokat is megtalálhatjuk” – hangsúlyozta az esperes.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes magyarul és románul elmondott beszédében kiemelte: „Méltánylandó gesztus számunkra, hogy a szobor a gyulafehérvári várban kapott helyet, egy olyan helyszínen, ami nekünk, magyaroknak Erdély aranykorát, román honfitársainknak pedig a modern Románia születésének helyszínét idézi meg.” A szövetségi elnök szerint az ilyen gesztusok világosan jelzik, hogy „lehetnek a múltunkban párhuzamosságok, lehet egyet nem értés a múlttal kapcsolatosan, sőt, vita is, de a jelenünk közös, és ha van egy kis eszünk, akkor a jövőnk is az” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Továbbá Bethlen Gábor életművének, politikai pragmatizmusának két alapvető aspektusát emelte ki: egyrészt annak felismerését, hogy egy kisebb nemzetnek, országnak úgy kell szembenéznie a nagyhatalmi realitással, hogy akár ügyes egyensúlyozással, akár szembefordulással megmaradásra törekedjék. Másrészt annak belátását, hogy egy életmű csak akkor maradandó, ha a jövőnek épít. Építkezni pedig csak békességben lehet. 

Az esemény legünnepeltebb meghívottja Novák Katalin, magyar köztársasági elnök volt, aki a szoboravatást követő felszólalásában elmondta: a mai nap örömünnep, mert hálát adhatunk mindazért, ami ezen a földön épült, megmaradt és megújult. Bethlen Gábor öröksége ma is kötelez. Akárcsak a nagyfejedelem, egyszerre kell építsünk téglából és habarcsból az épületeket, valamint igéből és hitből lelki, szellemi védőbástyákat. A bethleni közösségmegtartó és -gyarapító politikát kiemelve Novák Katalin elmondta, a mai közösségi vezetőknek ugyanaz a feladatuk. „Tárgyalni, megpróbálni megegyezni, szövetségeseket keresni, ajtókat nyitogatni úgy, hogy a magyaroknak jobb és szebb élete legyen, s közben azok is jól járjanak, akik hajlandók velünk együttműködni és szövetséget kötni. Ebben van Közép-Európa jövője” – jelentette ki a magyar köztársasági elnök. Beszédében hangsúlyozta: „A köldökzsinórt az anyaország és a tőle elszakított magyarok között soha nem fogjuk, és nem hagyjuk elvágni”. Beszédét hosszas vastaps követte.

Az istentiszteleten Csűry István királyhágómelléki, Zán Fábián Sándor kárpátaljai, Pásztor Dániel tiszáninneni, Halász Béla délvidéki, Szenn Péter horvátországi, Fekete Károly tiszántúli és Steinbach József dunántúli püspök szolgált. Az Apostoli hitvallást Krasznai Csaba, az amerikai Kálvin Egyházkerület püspöke, az úrvacsorai szertartást Vass Zoltán torontói lelkipásztor vezette.  Igét hirdetett Balog Zoltán dunamelléki püspök, aki a 133. zsoltárra építve beszédét, elmondta:   a történelem önmagában nem tud megtartó erő lenni, sőt néha komoly teherként nehezedik ránk. A megtartó és egybetartó erő maga Jézus Krisztus, a belőle fakadó szeretet összehoz, helyreigazít, egységet teremt. Ennek szép példája a református egység. „Mi már együtt vagyunk. Legyen így együtt a nemzet is!” – biztatott Balog Zoltán püspök.

Az ünnepi istentiszteleten a barátosi fúvószenekar, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a Kolozsvári Református Kollégium kórusa, valamint Péntek Attila kolozsvár-felsővárosi kántor és Domschy Mercédesz szolgált.

(Fotók: Erdélyi Református egyházkerület)