Ideje van az építésnek

A magyar kormány a határon túli műemlékek védelmét támogató Rómer Flóris Terv keretében 2015 óta több száz templomot újíttatott fel a Kárpát-medencében. A Teleki László Alapítvány égisze alatt zajló műemlék-helyreállítási munkát mutatja be az Ideje az építésnek címet viselő vándorkiállítás, mely július 7-én érkezett Hunyad megyébe.

„A kiállítás egy Káprát-medencei projekt kivetítése, mely a Felvidéken, Délvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és Magyarországon helyreállított templomokat mutatja be, különös figyelmet fordítva a kisebb, kevésbé ismert településekre. És teszi mindezt oly módon, hogy a látogató az interaktív tevékenységeket kínáló kiállítási anyag megismerése során kedvet kapjon akár a régészkedéshez, akár a freskórestauráláshoz, vagy -festéshez. A kiállítás célja közhírré tenni ezeknek a nagyszerű épületeknek a létét, azt a mérhetetlen gazdagságot, melyet a Kárpát-medencében népünk felhalmozott. És nem csak, hiszen a tárlat kitekintést nyújt egykori ruszin településekre vagy akár román vonatkozású műemlékekre is. A Rómer Flóris terv célja megtalálni, megóvni, ismertetni, átörökíteni ezeket az épületeket, és én lelkészként objektív célként hozzáfűzöm, hogy élő közösséggel, imádkozó lélekkel megtölteni őket” – fogalmazott a vajdahunyadi vár Bethlen-szárnyában berendezett vándorkiállítást megnyitó dr. Gudor Kund Botond, gyulafehérvári református esperes.

Dr. Gudor elmondta még: a Magyar Kormány rendkívüli felelősségről tett tanúságot e műemlék épületek helyreállítása terén, több száz millió forinttal támogatva a munkálatokat. Így sikerült olyan minőségi munkát végezni, amely hosszú időre garantálja az épületek fennmaradását. „Fontos vonatkozása ennek a projektnek, hogy a helyi, többségi hatóságok hozzájárulására is szükség volt. Ahol ez megvolt, nagyon szép munkát sikerült végezni. És azt hiszem, mindannyiunknak ez az érdeke. Hiszen különben összedőlt műemlékek földjén élhetnénk, ami egyetlen régiónak sem jó cégér.”

A hatóságok mellett a helyi közösségek érzékenyítésére is szükség van a műemlékvédelem során. Dr. Gudor Kun Botond példával illusztrált olyan helyzetet, amikor a helyi gyülekezet anyagi megfontolásból lemondott volna a műemlék jellegű templom-berendezésről. Miután művészettörténészi szakvélemény nyomán tudatosult a helyi közösségben hogy mekkora értéket képvisel a 17. századi bútorzat, maguk is belátták, hogy érdemes ennek helyreállítására áldozni. Ha tehát sikerül tudatosítani a helyi közösségben, a birtokában lévő műemlék értékét, nagyobb odaadással küzd annak megmentéséért. Sok apró gyülekezetben azonban a legnagyobb igyekezet ellenére sincs meg a szükséges anyagi alap. Ezért olyan jelentős a Rómer Flóris Terv, amely ilyen esetekben is segítséget nyújt, hogy valóban minőségi szakmai felújítás történjen.