Irodalomóra Pomogáts Bélával

A Kölcsey Egyesületnek köszönhetően ma Aradra látogatott Pomogáts Béla irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktora.

A magyarországi tudományos tanácsadó 13 órától a Csiky Gergely Főgimnázium diákjainak tartott előadást, egy 50 perces irodalomórát Kuncz Aladárról az iskola könyvtártermében.

A leginkább az erdélyi irodalommal és a német emigráns irodalommal foglalkozó Pomogáts Bélának rengeteg könyve jelent meg, a több évtizedes erőteljes és kitartó munkáját számos kitüntetéssel jutalmazták.

„Ilyenkor mindig zavarban vagyok, amikor hallom magamról a szép szavakat, elképzelem magamat a ravatalon, amikor egy temetési beszéd keretében ecsetelik életem történetét és munkásságomat” – így reagált a titulusait, kitüntetéseit, díjait felsoroló Berecz Gábor, a Kölcsey Egyesület titkárának szavaira a 79 éves irodalomtörténész.

A diákokkal való találkozásra Kuncz Aladár életét hozta magával, rögtön a bevezetőben elmesélte, hogy hogyan került kapcsolatba az egyik nem éppen legismertebb erdélyi magyar íróval: a ’30-as évek elején édesanyja volt Kuncz Aladár – aki akkor már rákos beteg volt – egyik kezelőorvosa. 1931-ben jelent meg a Fekete kolostor, Pomogáts Béla édesanyja a szerzőtől személyesen kapta az első példányok egyikét, így a neves irodalomtörténész már gyermekkorában találkozott Kuncz Aladár nevével, majd az egyetemen róla írta szakdolgozatát.

A csikys diákok egy átfogó, részletes leírást kaptak az aradi születésű íróról, kezdve a kolozsvári diákévektől, a budapesti egyetemi évein át, a Nyugat munkásságán keresztül vissza Kolozsvárig, ahol visszatelepedése után az Ellenzék irodalmi mellékletének, majd az Erdélyi Helikonnak a szerkesztőjeként áldozatos munkát végzett az erdélyi magyar irodalomért.

„Amikor az erdélyi magyarságnak tudomásul kellett vennie, hogy Erdély már nem Magyarországhoz tartozik, hanem Romániához, voltak, akik feladták, Magyarországra telepedtek, voltak, akik asszimilálódtak, vagyis románok lettek, és voltak, aki azt mondták: legyünk erdélyiek! Sokakban megszületett a gondolat, hogy mivel magyarok nem lehetünk, románok nem akarunk lenni, legyünk hát erdélyiek. Ezt nevezik a transzszilván gondolatnak, az erdélyi ideológiának, melynek egyik megtestesítője, képviselője volt Kuncz Aladár” – fogalmazott az aradi születésű íróról Pomogáts Béla.

A neves magyarországi irodalomtörténész a csikys előadás után délután az aradi irodalomkedvelőknek tartott előadást Szántó Györgyről a tanintézmény dísztermében.