Ki milyen útravalóval, hasznos tapasztalattal gazdagodott?

Az AGROMALIM mezőgazdasági, élelmiszeripari kiállításon és vásáron miután megtekintettük standokat és meghallgattuk a hazai és anyaországi előadókat, a svédasztalos ebéd közben, illetve után elbeszélgettünk a megyebeli gazdaszervezet vezetőivel és a gazdálkodókkal. Az érdekelt, ki milyen útravalóval, hasznos tapasztalattal gazdagodott.

*

Varga István agrármérnök Nagylakon több mint 300 hektár termőföldön gazdálkodik, ezért érdemesnek tartotta eljönni, hiszen a gazdafórum hasznos találkozásokkal járt, sok ismerőssel találkozott, megtekintette a legújabb mezőgazdasági gépeket is. Vásárolni sajnos egyelőre nem tud, mert azt sem a tavalyi, sem az idei termésnek a hozadéka nem fogja megengedni. Idén a búzatermés nem volt rossz, a repcétől is többet várt, mint amennyit kapott, a napraforgó is gyenge közepes, a kukorica azonban olyan gyenge, hogy alig éri meg learatni.

*

Gáll Mihály nyugalmazott agronómussal számos alkalommal beszéltük meg a mezőgazdaság kérdéseit, ezért arra voltam kíváncsi: egy tapasztalt szakember a mostani kiállításon és vásáron tanult-e valamit.

Amint kifejtette, a mostani mezőgazdaságban az általa valamikor tanultaknak a 90%-át nem lehet alkalmazni, a rengeteg újítás miatt, új szempontok szerint kell gazdálkodni, a lehető legkevesebb talajművelést kell végezni. Elsősorban, hogy olcsóbb legyen, de azért is, mert csak ezzel a módszerrel lehet megőrizni a talaj nedvességtartalmát. Ugyanakkor le kell mondani a gyomirtózásról is, ezért olyan fajtákat kell termeszteni, amelyek ellenállóak. A régi fajták ellenállók voltak, csakhogy a gazdálkodók a nagyobb termésre hajtottak, ezért gyomirtóztak. Manapság azonban rájöttek: ha növelik a kultúrák természetes ellenálló képességét, akkor biotermékként minőségi előrelépés is történik.

*

Dr. Zágoni Szabó Andrásnál, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének az elnökénél, gazdálkodónál is a hasznos tapasztalatai iránt érdeklődtünk. Amint elmondta, Pécskán az édesapjával és az apósával együtt mintegy 450 hektár termőföldön gazdálkodik. Ahogyan a fórum programjában is szerepel, nagy hangsúlyt fektettek az innovációra. Láthatóan beindult a termőföldeknek a sivatagosodása, amelynek a leküzdésére új technológiákat próbálnak kidolgozni. Legfontosabb cél a talaj nedvességtartalmának a megtartása. Általában az őszi vetések kapnak elég nedvességet, a tavaszi vetéseknél azonban a nagy melegek miatt kiszárad a talaj, ezért a vetések szenvednek. A kukoricánál a magas hőmérséklet miatt a pollen nem tud megkötni, így termés sem lehet. Maga azon a véleményen van, hogy a talajt minél kevesebb alkalommal kell forgatni, hogy ne száradjon ki. Ezért vezették be a tárcsázás utáni tarlóba vetést. A pécskai határban idén a búza szépen termett, a napraforgó még kapott a júniusi és júliusi esőkből, és mivel az hektáron 2-2,5 tonnát termett, ez elfogadható eredménynek számít. A kukorica azonban a kapott vízmennyiség arányában 1-4 tonna közötti termést adott. A pécskai határban bizonyos területek, az erdő mellett vagy olyan helyen, ahol a mikroklíma kedvezőbb, kaptak valamennyi esőt, de mindent összevetve, a termésmennyiség értéke nem fedezi a befektetést. Ezzel együtt learatják, a földet le kell takarítani, mert a földet fel kell szántani és bevetni.

*

Nagy Zsolt falugazdát, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének az alelnökét is a gazdafórumon szerzett tapasztalatok felől faggattuk. Amint elmondta, a szakmai előadások figyelemkeltők voltak nemcsak a gazdálkodók, hanem a szakemberek számára is. Ezenkívül a korszerű, nagy hatékonyságú mezőgazdasági gépekkel is érdemes volt ismerkedni.

Gazdag svédasztalos ebéd, köszönet

A gazdafórum résztvevői, a hazai és az anyaországi szakemberekkel együtt, ízletes és változatos, svédasztalos ebéd közben és utána is egymással megbeszélték a tapasztalataikat, együtt tervezték a további gazdálkodás lehetőségeit. A jó szervezésért, a részletekre való odafigyelésért köszönet jár a gazdafórum szervezőinek és támogatóinak egyaránt.