Habár az októberi népszámlálás első, hivatalos adatait csak 2012-ben hozza nyilvánosságra a Statisztikai Hivatal, a Nyugati Jelen birtokába jutott, nem hivatalos jelentés szerint drasztikusan csökkent Arad megye második legnagyobb városának lélekszáma.
A 2002-es népszámláláskor még 13 024 lakosa volt Pécskának a hozzá tartozó falvakkal (Tornya, Szederhát, Óbodrog) együtt, most ez a szám 11 886-ra zuhant. Ezen belül a magyar nemzetiségű lakosság száma most összesen 3325: Pécska városában 3076, Tornyán 234, Szederháton 15. Pedig az 1992-es összeírást követő tíz évben emelkedő tendenciát mutatott a népesség (kivéve a magyarokat), most azonban ez a jelek szerint megfordult. Jelenleg Pécska és a falvak magyar lakosságának száma közel a fele az 1977-esnek, amikor még 6552-en vallották magukat magyarnak.
De lássuk konkrétan a nem hivatalos népességi számokat:
1992 2002 2011
Pécska (+a falvak) 12 930 13 024 11 886
Pécska 11 472 11 452 10 511
Tornya 1 164 1 251 1 096
Szederhát 277 308 275
Óbodrog 17 13 4
A lakosság megoszlása 2011-ben a főbb vallások szerint:
Ro.Ortodox Róm.kat. Ref. Ev. Pünkösdista
Pécska 6364 3080 177 5 536
Tornya 720 274 27 - 23
Szederhát 189 40 1 1 19
Óbodrog 4 - - - -
Pécska és a falvak tovább őrzik multikulturális jellegüket, hisz a románokon és a magyarokon kívül 12 nemzetiség él a térségben, ebből a legtöbb a cigány (1018). Néhány más példa: szerbek (43 személy, ebből 34 Tornyán), szlovákok (40 személy, ebből 36 Pécskán, 4 Tornyán), németek (34, ebből 32 Pécskán, 2 Tornyán), ukránok (29, mindannyian Pécskán), bolgárok (5), orosz lipovánok (4), olaszok (4), de él a városban egy cseh, egy lengyel és egy török nemzetiségű lakós is, valamint 15 (!) más etnikumú. Sajnos minden kisebbség lélekszáma csökken, összehasonlításként megemlítjük, hogy 2002-ben Pécskán és a falvakban 78 szerb, 48 ukrán, 73 szlovák és 7 bolgár élt, zsidó pedig egy.
A multikulturalizmus pedig a vallások sokszínűségét is magával hozza, jó példa erre, hogy a fenti táblázatban csupán az evangélikusokat említettük, de a népszámlálásnál további négyen az ágostai evangélikus, nyolcan a zsinatpresbiteri evangélikus hitet vallották, de él még Pécskán 50 szerb ortodox, 578 pünkösdista, 201 baptista, két unitárius, 7 Jehova tanúja, 19 hetednapi adventista, 8 óhitű keresztény, 3 apostoli liga vallású lakós, 15-en jelezték, hogy ők ateisták, hatan pedig nem nyilatkoztak.
Ami az anyanyelvet illeti, a 3325, magát magyarnak valló lakós közül 3261-en diktálták be anyanyelvként is a magyart (3001 Pécskán, 242 Tornyán, 18 Szederhát). Érdekes, hogy amíg Pécska városában több a magyar nemzetiségű, mint aki a magyart anyanyelvének jelölte be, a két faluban fordított a helyzet: Tornyának 234 a magyar nemzetiségű lakosa, a magyar anyanyelvű viszont 242, Szederháton pedig 15-18 az arány.
Hasonló a helyzet a románoknál is, mert miközben 7364 személy vallotta magát román nemzetiségűnek, a román anyanyelvet 8226 személy diktálta be, a különbség pedig egyértelműen a kisebbségektől érkezett, a vastagja a cigányoktól, hisz közülük mindössze 302-en vallották cigánynak az anyanyelvüket is. És még egy apró példa erre: a 43 szerb nemzetiségű közül 24-en diktálták be a szerb anyanyelvet.
És végül a nemzetiségek aránya Pécskán és a hozzá tartozó falvakban együttesen: 61,69% román, 27,97% magyar, 8,56% cigány, 0,36% szerb, 0,34% szlovák, 0,29% német, 0,24% ukrán.
Hozzászólások