Az idei képességvizsga a hazai oktatási rendszer számos fonákságára világított rá. Ennek okairól, illetve a lehetséges megoldásokról kérdeztem Máté Márta, Hunyad megyei főtanfelügyelő-helyettest, a vizsgáztató bizottság elnökét.
– Hogyan értékeli az idei képességvizsga Hunyad megyei eredményeit?
– Vannak jó eredmények és vannak kevésbé jók. Úgy vélem, hogy annak a diáknak, aki nyolc évig komolyan tanult, annak nem jelentett gondot a képességvizsga. A hegy alatti abrakolás viszont ritkán vezet eredményre. Valamennyi diák a tanév elején részt vett egy előzetes felmérésen. És ehhez képest sajnos nem sok változás mutatkozott a képességvizsga eredményeiben. Ez nem azt jelenti, hogy az idei évben nem történt semmi, de egy ilyen jellegű felmérés legalább az utóbbi négy évben elsajátított tudást méri föl. Bár egyre inkább az a tendencia, hogy a képességvizsga valóban a kompetenciák és nem feltétlenül az ismeretek felmérésére összpontosítson. A román, magyar tételek esetében már látványos ez a változás, a matematikában azonban nehezebb az áttörés.
– Ezzel magyarázható, hogy matematikából általában lényegesen kisebb jegyek születtek?
– Ezzel is. A megyében mind románból, mind magyarból, illetve németből a 8 és 9 közötti jegyek aránya volt a legnagyobb. Számtanból viszont ötös és hatos közé esett a legtöbb diák jegye. Ez bizonyára utal a tétel nehézségi fokára is. De a matematika oktatására is jobban oda kellene figyelni. Amikor az I–IV. osztályosok tanterve alapjaiban módosult, a matematikaoktatásban komoly törés keletkezett az általános iskolai első, illetve második ciklusa között. Ezt valahogy ki kell küszöbölni.
– Maradjunk még az eredményeknél. A megyei átlag Hunyadban 5,73-ra tehető. Ez országos viszonylatba hová rangsorolja a megyét?
– A pontos, országos szintű összehasonlítást, rangsorolást általában augusztusra szokták elkészíteni. Most tehát nincs hivatalos alapja annak, hogy Hunyad megyét jobbnak, vagy kevésbé jobbnak minősítsük. De az, hogy a diákok 60%-ának a képességvizsga általánosa meghaladta az 5-öst, azt hiszem, középmezőnybe helyezi a megyét.
– Az idei szigor, a bekamerázott vizsgatermek mennyire járultak hozzá a nem túl szívderítő eredményekhez?
– Bizonyára ez is befolyásolta. De a diákok cseppet sem ijedtek meg a kameráktól. Számukra ez már nem jelent újdonságot. És az sem hiszem, hogy gond lett volna, hogy nem mindenki a saját iskolájában vizsgázott, hanem központokat alakítottunk ki. Ezzel nagyobb mértékben tudtuk garantálni a korrektséget.
– A megyében, de országos szinten is jelentős eltérések mutatkoznak egy-egy diák négy évi iskolai általánosa és a képességvizsga eredményei között. Ez Ön szerint mivel magyarázható?
– Nem akarom kétségbe vonni a pedagógus kollégák iskolai értékelését. De tény, hogy az eltérés jelentős, és természetesen negatív irányba. Számomra nyilvánvaló, hogy osztályszinten egy tanár másképp osztályoz, mint egy országos vizsgán. Vannak gyengébb képességű gyermekek, akiket fel kell zárkóztatni az osztály szintjére. Ez a minősítésnél gondot okoz, mert differenciált oktatásunk ugyan van, de differenciált felmérési és minősítési rendszerünk nincs.
– Az országos vihart kavart román tétel, illetve a hibásnak minősülő, de hivatalosan meg nem óvott magyar javítókulcs kapcsán voltak-e fellebbezések a megyében?
– Összesen 183 fellebbezésünk volt. Ezek nyomán 30 diák jegyét emelték, egyet pedig lepontoztak. Magyarból három óvásunk volt. Egyetlen esetben sem módosult a jegy. A minisztérium által is vitathatónak ítélt román tétel esetében pedig még az óvások előtt 1500 dolgozat értékelését módosítottuk, megadva azt a 6 pontot, mely a vitatott tételért járt.
– Hétfőn megjelentek a végső eredmények. Mi a további teendője a nyolcadikosoknak?
– Rövid időn belül a tanfelügyelőség rangsorolja és közzéteszi a közel 3500 képességvizsgázó diák végleges eredményeit, illetve a négyévi átlaggal együtt kiszámolt bejutási jegyet. Ezek alapján majd minden diák felmérheti, hogy a saját bejutási átlaga hol helyezkedik el megyei szinten és eldöntheti, hogy milyen középiskolába, illetve osztályba iratkozik. A beiratkozások július ötödikén kezdődnek és nyolcadikáig minden diáknak meg kell jelölnie az által választott középiskolai osztályt. A számítógépes leosztás első eredményei július 15-re várhatók.
Hozzászólások