„Olyan együttműködéseket alakítsunk ki, amelyek gyümölcsözhetnek”

Március 23-án, szombaton az RMDSZ Arad Megyei Szervezete székházában megtartott közgyűlésen Faragó Péter megyei elnök, parlamenti képviselő köszöntötte a nagyszámú küldöttet, majd indítványozta: tegyük meg az első lépéseket az önkormányzati választások felé.

Elnöki választási programismertető

Bizonyára mindenki tudja, hogy június 9-én európai parlamenti, illetve önkormányzati választásokat tartanak egyszerre. Ugyancsak idén, valamikor ősszel államfőválasztást, illetve a tél elején parlamenti választásokat is szerveznek. Érdekvédelmi szövetségünk jelelöltjei minden választáson indulnak, mert az a cél, hogy mindenhol, minden fórumba, ahol döntések születnek, s azok a mi életünket is befolyásolják, be kell juttatni a jelöltjeinket. Az Arad megyei magyar közösség képviselőinek is ott kell lenniük, hogy beleszólhassanak azokba a döntésekbe, amelyek számunkra is fontosak. Az EP-választásokig még van idő, addig tudatosítani kell, miért fontos, hogy a 33 között, akik az országot képviselik Brüsszelben a romániai magyarságnak is ott legyenek a képviselői.

„Most legfontosabb Arad város RMDSZ-szervezetének a helyzete. Három napirendi javaslatom lenne: a 2020–2024. között Arad Város Tanácsában tevékenykedett képviselőinknek a beszámolója, amit megvitatunk, a második az RMDSZ Arad Városi Szervezete polgármesterjelöltjének a kiválasztása, végül rangsorolnunk kell az aradi tanácsosjelöltjeinket.”

Miután a napirendet egyhangúlag elfogadták, felkérte Bognár Levente városi tanácsost, aradi RMDSZ-elnököt beszámolójának a megtartására.

Bognár Levente tevékenységi beszámolója

Bognár Levente kifejtette: a négyévi munkát néhány percben nem lehet ismertetni, de igyekszik minél rövidebbre fogni. „Az aradi magyarságnak az érdekképviselete, sajnos, egyre inkább csökken, ezzel együtt, az önkormányzatban megpróbáljuk érvényesíteni a magyarság érdekeit is. Ehhez politizálni kell, méghozzá olyan eszközökkel, amelyek a rendelkezésünkre állnak. A közigazgatásban nagyon sok politikai egyeztetésre van szükség. A koronavírus-járvány miatt az előző választások rendhagyóak voltak, az önkormányzati választások is közel fél évvel eltolódtak. Utóbbit 2020. szeptember 7-én tartottuk, amikor Arad Tanácsába ketten jutottunk be: Mészár Sándor, aki akkor polgármester-jelöltünk volt és jómagam. Ha hárman vagyunk, a mérleg nyelvét képezhettük volna a két nagy párt között. Sajnos, nem sikerült, és a 2020. október 24-én megtartott alakuló ülésen, amikor a pártok a koalíciós partnereket keresték, mi is azon gondolkoztunk, hova álljunk. Călin Bibarţ polgármestert a PNL támogatta, de csak 9 tanácsosuk volt, nekünk 2, ezért a 23 tagú városi tanácsban nem alkothattunk volna többséget. Az alpolgármester-választásban decemberig húztuk az időt, akkor belevágtunk, mert a koalíció nekünk az alpolgármesteri tisztséget megígérte, de a PSD-tanácsosok nem tartották be a szavukat, a politikai vezetőjük ígérete ellenére. Első nekifutásra megválasztottuk az egyik alpolgármestert, amikor a másodikat is megválasztotta a tanács, Mészár Sándor lemondott a városi tanácsosi tisztségéről. Utána Szabó Mihállyal folytattuk, akivel már egyszer 4 évig együttműködtünk. 2021. november 1-jén összehívták a tanácsülést a második alpolgármester megválasztása céljából. Mivel azt eredetileg nekünk ígérték, de másnak akarták adni, nem mentünk el az ülésre, mert a két nagy párt szövetségre lépett. Az államfőnek a parlamentbe történt beköszönése: Jó napot PSD!, Aradon is érvényesült. Szabó Mihálynak 2022 júniusától, amikor Simonyifalvára költözött, le kellett mondania az aradi tisztségéről. Ezt követően a listánkon következő Horváth Júliával ketten dolgoztunk a tanácsban. 20 évig alpolgármesterként dolgoztam, de a továbbiakban tanácsosként kellett a feladatokkal és a hatáskörökkel élni a magyar igények megoldása érdekében. 

2020-tól a Költségvetési Bizottságban dolgoztam, miután azonban Horváth Júlia közgazdász belépett a tanácsba, ő vette át a helyemet a jelzett bizottságban, magam a Kulturális Szakbizottságban folytattam, hogy a magyarság kulturális tevékenységeit tudjuk támogatni.

Mindketten azért dolgoztunk, hogy biztosítsuk az aradi magyarság identitás-megőrzésének az ügyét, vagyis a költségvetésben ki kellett harcolnunk a magyar programok támogatását. Azzal együtt, hogy nem voltunk tagjai a koalíciónak, éveken keresztül a magyar programok támogatását is ki tudtuk eszközölni. Ezért is fontos, hány tanácsost tudunk bejuttatni a közelgő önkormányzati választásokon. 

Munkaköri feladatunk volt a tanács, illetve a bizottságok munkálataiban, ahol sikerül jó irányba terelni a folyamatot. Ez úgy működött: ha valamire szükségünk volt, a tanácsban megszavazták, ha a más pártok igényeit mi is megszavaztuk. Voltak olyan esetek, amikor szavazáskor mások hiányoztak, de mi segítettünk. Ilyenkor a polgármesternek mindig megmondtam: ez csak a mi szavazatunkkal ment át a tanácsban. Vagyis mindvégig a PSD–PNL-koalíció és az ellenzék között kellett lavíroznunk. Sajnos, gyakran megtörtént, hogy a tanácsüléseket nem a helyzet jobbítása, hanem a koalíció és az ellenzék közötti csatározás jellemezte.

Ahhoz, hogy valamit elérjünk, állandó egyeztetést kellett folytatnunk a polgármesterrel, az alpolgármesterekkel, a városmenedzserrel, az igazgatókkal, hogy néhány fontos dolgunkat el tudjunk végezni. Egyik ilyen volt a Csiky Gergely Főgimnázium 100 éves épületének a felújítása, amelynek a kivitelezését egy olyan cég kapta meg, amelyik sajnos nem végzett megfelelő minőségű munkát. Amikor olyan dolgok akadtak, amelyeknek a kivitelezése nem került bele a város költségvetésébe, akkor Faragó Péter elnök úrral bementünk a polgármesterhez, a tanácsos kollégákhoz, akikkel megbeszéltük: ha nem támogatják bizonyos igényeinket, akkor mi sem szavazzuk meg az ő fontos dolgaikat. Ilyen hangulatban, körülmények között végeztük a munkánkat.”

Eredmények

„Magától adódik a kérdés: mit sikerült e mandátumban elérnünk?

A magyar oktatási intézmények támogatása elsőrendű volt számunkra: a Csiky Gergely Főgimnázium épületének a 100. évfordulójára a felújítás megtörtént, az ottani konténereket el kell költöztetni, amin dolgoznak. Akiknek odajár a gyermekük, azok tudják, hogy nem volt könnyű dolog. Az építkezési vállalat igazgatója azt mondta: a munkálatok idejére ki kellett volna költöztetni az iskolát, azt azonban nem lehetett megtenni, mert szét kellett volna tolni a tevékenységeket, de nem lett volna hova költözni, hiszen a Ghiba Birta Líceumban sem volt hely. A munkálatok közepette is nálunk folyt a tanítás. 

Az Aradi Református Egyház pályázatának köszönhetően elkezdődött a magyar bölcsőde építése, aminek a működtetését a mi közvetítésünkkel a város átvette, ugyanakkor a bentlakás felújításához is, lehetőségek szerint, önkormányzati forrásokat vontunk be.

Kulturális, egyházi programok támogatása

Csak arra térnék ki, hogy 2021-ben 400 ezer lej volt a Magyar Majális, az Aradi Magyar Napok és az október 6-i megemlékezések megszervezésére a támogatás. Az összeget, ugyancsak tárgyalások eredményeként sikerült felvinnünk 700 ezer lejre, méghozzá azzal, hogy mindig jeleztük az infláció mértékét. A programot az RMDSZ munkatársai szervezték, amihez mi biztosítottuk a pénzkeretet. 2023-ban 380 ezer lej volt az Aradi Magyar Napok szervezési pénzkerete. Azon kell dolgoznunk, hogy az összegre a jövőben is szükség lesz. 

Az egyházaink támogatása szintén működött, kivéve a Covid időszakát. Az összes pénzalapnak a 12%-át kilobbiztuk magyar egyházaink részére. Amikor 2000-ben a tanácsba kerültem, támogatás csupán az Ortodox Egyház számára létezett, ezért megjegyeztük: ebben a városban nemcsak ortodoxok élnek, más felekezetek is kapjanak támogatást. Első alkalommal az arad-gáji református templom építéséhez sikerült 1,5 milliárd lejt szereznünk. 2021-ben a Covid miatt eltörölték. 2022-ben 180 ezer lej volt, azóta sikerült megtartani felekezetenként 200-200 ezer lej támogatást évente. A civilszervezetek pályázatai tekintetében is betartjuk az arányosságot: az összes pályázatnak a 12-13%-át a magyar civilszervezeteknek juttatják.”

A magyar színjátszás támogatása

„Valaki a székházban megdicsérte a magyar színielőadásoknak a minőségét. Szerencsére ezen a téren is sikerült előbbre lépni, évente 630 ezer lejből lehet gazdálkodni, ami a pandémia előtt 450 ezer volt. Tudni kell azonban, hogy a Kamaraszínház intézményként nem létezik, ezért a pénzt a színház kulturális programjába visszük be, más nyelven történő előadásokra. Ott magyar nyelvű előadások 1894 óta folynak és az a cél, hogy a magyar emberek is tartalmas színházi előadásokat láthassanak. 2022-ben 7560 néző látta a magyar nyelvű előadásokat, 2023-ban 8100, tehát a támogatás növekedésével, a nézettség is növekedik. A magyar előadások bevétele a Covid idején 11 ezer, utána 42 ezer, legutóbb 56 ezer lej volt. Azért fontos, hogy a struktúra, illetve a magyar tanácsosok szerepe biztosítva legyen, mert különben, ha az embereknek a teljes áron kellene jegyet vásárolniuk, akkor 9-10-szeresét kellene befizetniük egy-egy magyarországi társulat előadására. Egy-egy előadás 40-50 ezer lejbe kerülne.”

Következtetések

„Négy év alprefektusi, illetve 24 év önkormányzati munka tapasztalatával kijelentem: ahhoz, hogy az aradi magyarság számítson a tanácsban, ott kell lennünk. Támogatást csak akkor kapunk, ha ott vannak a tanácsosaink, és az ő szavazatuk is számít. Tehát legyünk ott a döntéshozatalokban és olyan együttműködéseket alakítsunk ki, amelyek gyümölcsözhetnek. Mindezt csakis csapatmunkával lehet elérni a jelzett tanácsokban dolgozók és az RMDSZ megyei szervezetének a vezetői között. Kívánom, hogy a tanácsosok mindig csapatban gondolkozzanak, amiben nagyon fontos a vidéki, valamint az Arad kerületi szervezetek vezetőivel való konzultáció, együttműködés. Komoly törekvéseink a zöldövezetek megmentése, a gyalogátkelők kellő megvilágítása. Többször kértem, hogy a veszélyesebb helyeken a városban térfigyelő kamerákat helyezzenek el! Mindig elmondjuk, reméljük, egyszer meg is valósul. A MARTA épületében ipartörténeti állandó kiállítást lehetne szervezni, remélem, egyszer az is megvalósul. Ugyanakkor oda kell figyelni az aradi személyiségek nyughelyeinek a megtartására, a gondozására is. Reméljük, a jövőben sikerül megvalósítani, mert ameddig ott vannak a tanácsosaink, addig van esély mindenre.

Többször elmondtam: további mandátumot nem vállalok, kívánok a kollégáknak sok sikert és mindenkinek kellemes húsvéti ünnepeket” – zárta félórás beszámolóját Bognár Levente, néhai alprefektus, majd alpolgármester Arad városi tanácsos. 

(folytatjuk)