Vallani, vállalni a magyarságot

Túlzás nélkül állíthatom, hogy a holnap kezdődő és október 31-ig tartó népszámlálás legalább egy évtizedre meghatározza Romániában a magyar nyelv használatának lehetőségét az iskolákban, egyetemeken, a magyar kulturális intézményeink finanszírozását, vagyis a sorsát. 

Hogy milyen mértékben élhetünk teljes értékű magyarként Romániában, attól függ, hogy a népszámláláskor hány állampolgár vallja magyarnak magát. Nem véletlen, hogy a romániai magyar pártok végül felismerték az összefogás fontosságát az ügy érdekében, s ha külön-külön is kampányoltak, de a programjuk ugyanaz volt: vallani, vállalni a magyarságot. Szerencsére azok a hangok, amelyek arra buzdítottak, hogy a székelyek vallják magukat székelynek, a csángók pedig csángóknak, mert akkor önálló népcsoportot alkothatnak majd, végül eltompultak, és győzött a józan ész: mindenki a magyar nemzetiséget, anyanyelvet diktálja be. Mert attól még székely marad a székely, és csángó a csángó. Mert a magyar nyelv használatával kapcsolatos jogok csak azokon a településeken élnek, ahol a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot. A 20 százalék a magyar nemzetiségre, és nem a magyar anyanyelvűekre vonatkozik, tehát például, ha egy székelyföldi településen a lakosság több mint 80 százaléka székelynek vallja magát, akkor előfordulhat, hogy levetetik a kétnyelvű táblákat, nem használhatják többé a hivatalban a magyar nyelvet. Hisz kizárólag a román hatalmon, az önkényes értelmezésükön múlik, hogy a székely közösség megtarthatja-e magyar nyelvi jogait.

Néhány fontos tudnivaló a holnap rajtoló népszámlálásról:

–  A számlálóbiztosok nyíltan rákérdeznek a nemzetiségre, anyanyelvre. A kérdésre a válasz: magyar („naţionalitate maghiară”, „limba maternă maghiară”). Ellenőrizzük, hogy minden válaszunkat a biztos golyóstollal írja be, és ne ceruzával, mert az utólag kijavítható.

–  Kérhetnek olyan igazolványt, amelyből kiderül a személyi szám (CNP), a lakás tulajdonjogát igazoló papírokat, ám a legtöbb esetben nem kell bemutatni semmit.

– Ha valaki nincs otthon, vagy külföldön tartózkodik, akkor a rokonai fognak róla adatokat szolgálni. A külföldön élőket két csoportra osztják: vannak, akik tartósan, és vannak, akik ideiglenesen tartózkodnak külföldön. Vigyázat, mert Románia lakosságába csak azok tartoznak majd bele, akik IDEIGLENESEN tartózkodnak külföldön, és ez a kérdés nagyban befolyásolja a romániai magyarok számát. Tehát azokat a családtagokat, akik az elmúlt egy évben itthon is tartózkodtak, látogatóba jöttek, ideiglenesen külföldön tartózkodóknak (temporar absent) diktáljuk be a P (persoane, személyek) és a G (gospodărie, háztartás) űrlapra. A harmadik űrlap, amit kitöltenek, az LC (locuinţă, lakás), a végén mindhármat ellenőrizzük.

– Fontos kérdés az egyetemisták regisztrálása. Várhatóan az egyetemisták adatait összegyűjtik az egyetemi városban található lakhelyükön (bentlakás, albérlet), de otthon, a szülői házban is. A kettős regisztrálás nem okoz gondot, mert a Statisztikai Hivatal kiszűri mindazokat, akiket kétszer számoltak meg.

– Lesznek magyar számlálóbiztosok, de főleg itt, a szórványban arra kell számítani, hogy román összeíró kopogtat. Ha valakinek megértési, nyelvi problémái akadnak, akkor segíthetnek a magyar nyelvű mintaűrlapok, feltéve, ha van ilyen a biztosnál. Csak azokon a településeken kötelesek magyar mintaűrlapot vinni, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot. A magyar űrlap azonban csak minta, nem ezt töltik ki.

–  Ha a számlálóbiztos senkit sem talál otthon, akkor értesítőt dob a postaládába, s ezen keresztül kell majd időpontot egyeztetni.

– Akinél október 24-ig sem személyesen, sem értesítőn keresztül nem jelentkezik a számlálóbiztos, jelezze a polgármesteri hivatalban, az RMDSZ zöld számán (0800 80 2009) vagy a Szövetség területi felelőseinél.