Vékony vakolat

Érthetetlen, hogy a kereskedelmi és iparkamara miért nem ritkítja a szűrőt, és miért díjaz olyan vállalkozásokat, amelyeknek a gyakorlatban semmi közük nemhogy a megye gazdaságának dübörögtetéséhez, de még takaréklángon való langyosításához sem. 

A kevesebb több lenne, a nyakló nélkül, több tucatnyi kategóriában osztott diplomák így hígak és értéktelenek, hisz egy cég, ha ügyes, pár év alatt több tucatot is kiaggathat az irodák falára. A csütörtök este az Expo kiállítási pavilonban a Continental Szálló által kreált, langyos színekkel megvilágított, kupolás, óriási fehér műselyem sátor alatt tartott Aradi Cégek Toplistája 2010 rendezvényre kiadott katalógusban több olyan, egy- vagy kétcéges kategória is szerepel, amelyekből kisüt, hogy személyre szabottak, ami megnyirbálja a valóban nehéz körülmények között felszínen maradó, piacvezető vállalatok sikerét. Hogy csak két példát említsek, egy ilyen megmérettetésen semmi keresnivalója nincs temetkezési vállalatnak, de mondjuk az is a jó ízlés határát súrolja, hogy Gheorghe Falcă polgármester feleségének tervező cége két kategóriában is tarolt, vagy a korrupciós váddal jelenleg is perelt Elecon kitüntetése sem válik az értékelők dicséretére, a szerénység és visszahúzódás talán illőbb lenne.

Dicséretes viszont, hogy a recesszió nyakörve miatt a szervezők hangulatában szerényebb, méltóságteljesebb rendezvényt hoztak össze a diszkrét vonósnégyes-muzsikával, vagy azzal, hogy idén kihúzták a programból a táncot.

– A válság szó mindannyiunk ajkán ott lebeg, de szerencsére hangos csőd nem volt 2010-ben – mondta Nicolae Băcanu, a kamara elnöke végig visszafogott, és a valóság talajához közelítő megnyitójában, hozzátéve, hogy 2009-hez viszonyítva az eredmények pozitív tendenciát jeleznek, hisz 50 százalékkal csökkent a csődeljárások és 30 százalékkal emelkedett a bejegyzett vállalkozások száma.

Az eseményre érkezett elegáns urakat, drága ruhakölteményekben forgolódó hölgyeket a közigazgatás nevében és a Spanyolországban tartózkodó polgármester hiányában Nicolae Ioţcu megyei elnök köszöntötte, sokadszorra megemlítve a megye gazdaságába folyó uniós forrásokat, a munkanélküliségi gondok hiányát, vagy a város és a megye megrendeléseit, az autópályák fontosságát, amelyek szintén segítettek számos vállalkozás partra evickélésében.

Az ünneprontó kényes szerepét ezúttal is Nicolae Ţăranu egyetemi tanár vállalta, aki kertelés nélkül nyomta talajba a hegyekben tornyosuló diplomák sugárzásától a valóságtól elrugaszkodni készülődő házigazdákat és meghívottakat. Közölte, hogy Románia az elmúlt tíz év alatt elfogyasztotta tizenegy esztendő termelését, ami a közeljövőben óriási gondokat okoz majd a vállalkozásoknak, figyelmeztetett, hogy a lakosság létszámának csökkenése, az elöregedés belátható időn belül fékezni fogja az ország gazdasági növekedését, akárcsak a tény, hogy Románia exportja továbbra is a nyersanyagokra, és nem a hozzáadott értékű termékekre hajaz. „Gabonát exportálunk, és száraztésztát importálunk, Romániában a hozzáadott érték alig harmada csak a németországinak” – mondott egyetlen, jellemző példát. Pozitívumként említette viszont, hogy Arad megye vezető az exportdinamikát illetően, és hogy száz lakosra ötven alkalmazott jut, miközben ez az arány Giurgiu megyében 100 a 7-hez. Ţăranu figyelmeztetett, hogy Arad és Románia egyetlen kilábalási esélye az exportnövekedés, ami tükröződik az egyik valós toplistás mutató, az árbevétel kategóriában. Tavaly teljesített 291,74 millió eurós árbevételével első a megye legnagyobb munkáltatója, a Takata-Petri Románia, második 169,8 millióval a Coficab Eastern Europe, harmadik pedig a Yazaki Component Tehnology (93,13 millió euró), mindhárom cég bérmunkában dolgoztat. Egyébként ebben a kategóriában a legjobb helyezést elérő igazi termelőcég, az Astra Személyvagongyár csak nyolcadik, a Cotta bútorgyár pedig kilencedik. Az elért bruttó nyereség alapján összeállt kategóriában viszont első lett az Astra, második a Coficab, harmadik a Takata-Petri, negyedik pedig a hőenergiát termelő CET.