Vremir Mátyásról nevezték el a Hátszegi-medence krétakori teknősét

Vremir Mátyás (1970–2020) kolozsvári geológusról és paleontológusról nevezték el a Hátszegi-medencében legújabban feltárt késő krétakori teknősfajt – tájékoztatott szerdán a hátszegi geopark szóvivője.  A német, román és magyar őslénykutatókból álló öttagú csoport februárban publikált leírása alapján a Dortokidae-családhoz tartozó kistestű, édesvízi teknős a 60-70 millió évvel ezelőtt élt teknősfaj tagja. A lelet érdekessége, hogy az eddig leírt igen hiányos Dortokidae-maradványoktól eltérően egy jól azonosítható hátpáncélból, egy szinte teljes mell-lemezből, egy lapockacsontból és egy medencecsontból áll.  A 19 cm hosszú hüllő az oldalnyakú teknősök nagyobb csoportjának a tagja, amelyek ma leginkább a déli féltekén találhatók. Legközelebbi rokonát, a mintegy 57 millió évvel ezelőtti, szintén Romániából származó kövületben azonosították. Ez azt jelzi, hogy az evolúciós vonal túlélte a 66 millió évvel ezelőtti kréta-paleogén kihalási folyamatot, amely az összes életforma legalább 75 százalékát elpusztította – ismerteti a lelet különlegességét dr. Csíki Száva Zoltán, a bukaresti Tudományegyetem munkatársa. A kutatók véleménye szerint ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az édesvízi táplálékláncok bomló szerves anyagokon alapulnak, amelyek még akkor is elérhetők maradnak, ha a nagy környezeti stressz hatására a földi táplálékhálók összeomlanak. Ezt a mintát más kihalási események során is megfigyelték, és általános lehet, azonban Rabi Márton tübingeni kutató szerint a bizonyítékok még mindig ritkák. Felix Augustin doktorandusz, a krétakori teknőst leíró tanulmány vezető szerzője szerint a kelet-európai teknősök eltérő túlélésében szerepet játszhatott az erdélyi szárazföld távolabbi és potenciálisan védettebb ősföldrajzi környezete is.

A nagyjából arasznyi kis őslény maradványait az 1990-es években találták meg. Szakmai beazonosítása azonban hosszú évekbe telt. Vremir Mátyás a kréta korszak gerinces faunájának meghatározó kutatója elsőként jelezte a krétakori teknős jelenlétét a Hátszegi-medencében. Ezért a teknős beazonosítását követően róla kapta a Dortoka vremiri nevet.

Az apró, de annál jelentősebb kövület tudományos leírását végző csapatnak tagja volt: Felix J. Augustin és Andreas T. Matzke a tübingeni egyetemről, dr. Csiki-Sava Zoltán a bukaresti tudományegyetemről, Gábor Botfalvai a budapesti ELTE-ről, valamint Rabi Márton a Halle-Wittenberg-i egyetemről. Kutatómunkájuk eredményét a Journal of Systematic Palaeontology-ban megjelent tanulmányban tették közzé.

GBR