Július elsejéig átadják a kórházakat az önkormányzatoknak

„A decentralizáció ebben a pillanatban Romániában a hatékonyság növelésének és a döntések átláthatóvá tételének egyik eszköze. Emellett, a szaktárca egyik legfontosabb célkitűzése 2010-ben, illetve a kormányprogram és a Világbank egészségügyi jelentéseinek fontos eleme. Még ha a fogalom lejáratottnak is tűnik, hiszen már többször, több minisztertől is hallhatták, meggyőződésem, hogy a decentralizáció folyamata stabilizálhatja a rendszert, igazságos egyenlőséget, fenntarthatóságot és költséghatékonyságot jelenthet” – nyilatkozta Cseke Attila miniszter sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető hangsúlyozta, a decentralizációra a szakszervezetekkel, a városok és megyei rangú városok szövetségeinek, a betegek szövetségeinek képviselőivel és más érintett szervezetekkel folytatott megbeszélések után kerül sor. A miniszter mindenkit biztosított arról, az elindított folyamat nem jelenti azt, hogy a rendszer a helyi közösségek nyakába szakad. A szaktárca megtartja és megerősíti a stratégiai tervezésben és a jogalkotásban betöltött szerepét.

Az egészségügyi decentralizáció folyamata ezen a héten kezdődött el azzal, hogy a szakemberek azonosítják a nem hatékony intézményeket és megoldást keresnek azok átszervezésére vagy szociális-egészségügyi intézménnyé való átalakítására, az ágyszám és az irodai személyzet csökkentésével egyidőben. A tárca három államtitkára által vezetett szakértői csoport járja az országot és elemzi az egyes helyzeteket. Az ő felmérésük hozzájárul egy kórházakra vonatkozó országos terv és több regionális ellátási terv összeállításához, amelyek révén kialakulhat az egységes kép arról: mi marad meg a közegészségügyi ellátási rendszerben. Ennek a tervnek a véglegesítése a második félévben várható.

Az Egészségügyi Minisztérium összeállította az átutalható egységek listáját: a jelenleg Romániában létező 439 egészségügyi intézményből a tárca jelenleg 373-at javasol átadásra a helyi önkormányzatoknak. A tárca fennhatósága alatt marad 66 intézmény: 23 közegészségügyi intézet, 11 megyei sürgősségi klinika és 9 municípiumi sürgősségi klinika (mindegyik az egyetemi központokban), 8 pszichiátriai kórház és 15 szakkórház.

Pénzügyileg tekintve, a decentralizáció elsődleges célja az orvosi ellátás finanszírozásában az egyenlőség és a fenntarthatóság megvalósítása. Ez azt jelenti, hogy a kórházak átadása előtt megvalósul az esetek elszámolási együtthatójának (TCP) kiegyenlítése és a krónikus betegeknek szánt ágyak finanszírozásának átgondolása, kiegyenlítve az évek óta kialakult egyenlőtlenségeket.

A decentralizáció semmiképpen nem jár leépítésekkel az egészségügyi személyzet körében, hisz egyébként is orvoshiánnyal küzd a rendszer, ugyanakkor folyamatban van az irodai személyzet létszámának elemzése. Az önkormányzatoknak való átadással a menedzserek is nagyobb önállóságot kapnak, hiszen július elseje után a kórházvezetők az önkormányzattal kötnek szerződést, nem pedig személyesen az egészségügyi miniszterrel (mint jelenleg), tehát a versenyvizsgákat is a megyei tanácsok szervezik majd. A decentralizációval is megmarad a kórházak vezetői struktúrája: menedzser, igazgatótanács és tanácsadói testület.

„Már többször mondtam, és csak ismételni tudom: az egészségügyi miniszter soha nem fogja tudni hatékonyan koordinálni több mint 400 egészségügyi intézmény vezetőinek munkáját, és nem is ez a dolga”– fogalmazott a miniszter.

A második negyedévben, a decentralizációt követően, sor kerül a megyei egészségügyi igazgatóságok részleges decentralizációjára is.

Megszűnnek a „kiegészítő” igazgatói állások

Csökkenni fog a kórházigazgatók száma, az erre vonatkozó feljegyzést kedden elfogadta a kormány – jelentette be Cseke Attila egészségügyi miniszter.

A dokumentum értelmében 28%-kal, 577 személlyel csökken a vezető beosztásúak (az igazgatók) száma, 2069-ról 1492-re. Mivel az igazgató-tanácsokban a legtöbb tisztséget ideiglenes kinevezéssel töltik be, egészségügy-miniszteri rendelet alapján, és mivel csökkenteni kell a személyzeti jellegű kiadásokat, a szakminisztérium megszünteti az „egyéb igazgatók” ideiglenes kinevezését.

„A 2006/85. törvény jelenleg túlságosan megengedő. Ennek eredményeképpen egyes, akár 400 ágynál kisebb kórházakban, előfordul, hogy hat hasonló tisztséget, a 400 ágynál nagyobb kórházakban pedig helyenként tíz igazgatói tisztséget is létrehoztak. Van közöttük humánerőforrásra, számítástechnikára, logisztikára vagy egyebekre szakosított igazgató, mert ezt megengedte a törvény” – magyarázta Cseke Attila.

A miniszter példaként említette a marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Kórházat, ahol 10 igazgatói tisztség létezik, szemben a galaci vagy jászvásári hasonló kórházakkal, ahol 7-7 vezető van a menedzseren kívül.

Az új szabályozás szerint:

• 400 ágy feletti nagyságú egyetemi kórházakban 5 vezető lesz: menedzser, orvosigazgató, gazdasági igazgató, fejlesztési-kutatási igazgató és ellátási igazgató (director medical, director financiar, director de cercetare-dezvoltare şi director de îngrijiri)

• 400 ágy alatti nagyságú egyetemi kórházakban 4 vezető lesz (nincs ellátási igazgató)

• 400 ágy feletti, nem egyetemi kórházakban 4 vezető lesz: menedzser, orvosigazgató, gazdasági igazgató és ellátási igazgató (manager, director medical, director financiar,  director de îngrijiri)

• 400 ágy alatti nagyságú, nem egyetemi kórházakban 3 vezető lesz: menedzser,orvosigazgató és gazdasági igazgató.

A létszámcsökkentés havonta megközelítőleg egy milló lejes megtakarításhoz vezet. (rmdsz.hírszerk.)