„Nincsen Temesvárnak olyan köve, amelyhez Szekernyés János ne fűzött volna egy történetet”

A temesvári Új Ezredév Református Központ koncerttermében  2025. október 24-én került sor Szekernyés János legújabb, Temesvár kövei –Rézkarcok a Gyárvárosból című, kétkötetes művének a bemutatójára. A könyvet bemutatta Halász Ferenc történelemtanár, Temes megye főtanfelügyelő-helyettese, bevezetőt mondott Szabó Zsolt, irodalomtörténész, a Művelődés Kiadó igazgató-főszerekesztője.

A nagy érdeklődést kiváltó könyvbemutató rendhagyó módon azzal kezdődött, hogy a szerző dedikálta a jövendőbeli olvasóknak a Gyárvárosról szóló, monumentális művét. A szép számú résztvevőt Gazda István, a gyárvárosi Új Ezredév református gyülekezet lelkipásztora és a Művelődés Könyvkiadó nevében Szabó Zsolt irodalomtörténész köszöntötte, aki példaképének nevezte a kolozsvári egyetemen előtte végzett Szekernyés Jánost. A Temesvár kövei –Rézkarcok a Gyárvárosból című könyv szerzőjét és a könyvet Halász Ferenc történelemtanár mutatta be, a tőle megszokott alapossággal, kiemelve, hogy ez a szerző 23. könyve, csak az utolsó három évben a harmadik megjelent műve. „Szekernyés János író, újságíró, szerkesztő, művészet- és irodalomtörténész, műkritikus és nem utolsó sorban helytörténész” – mondta Halász Ferenc, aki a szerzővel kapcsolatban két évfordulót emelt ki: 65 éve ír (1960-ban már a kolozsvári Igazság folyóirat közölte az írásait), és 60 esztendeje költözött Temesvárra, azóta kutatja a város titkait. Szekernyés János eddig megjelent könyvei bánsági személyiségekről, egyháztörténetről, templomokról szólnak, és kiemelkedőek a helytörténeti munkái, mint a Magyar emlékjelek a Bánságban és a Temesvári történelmi kerületeit bemutató trilógia: a Krétarajzok a Józsefvárosból, a Préselt virágszirmok az Erzsébetvárosból és a Rézkarcok a Gyárvárosból. A most bemutatott legújabb helytörténeti mű 1400 oldalas és 110 Temesvárról szóló tanulmányt tartalmaz. „A szerző nagy érdeme, hogy nem húz választóvonalat az impériumváltásnál és bár a hangsúly a magyar vonatkozású intézményeken, személyiségeken van, román személyiségeket is bemutat” – mondta Halász Ferenc, aki elmondta, hogy a könyvből megismerjük a Gyárváros történetét a középkortól napjainkig, továbbá azt is megtudjuk, miért nevezték az ipari szempontból fejlett Temesvárt a XIX. század végén, a XX. század elején a magyar Manchesternek. A könyv részben az Új Szó hetilapban közölt Temesvár kövei sorozatban közzé tett tanulmányokon alapul, amelynek most közölték a 791. részét (!). „Elmondhatom, hogy nincs olyan köve Temesvárnak, amelyet Szekernyés János ne fedezett volna fel, és ne fűzött volna hozzá egy történetet” – mondta Halász Ferenc, kiemelve, hogy a könyvben évtizedek óta tartó kutatás, levéltári anyagokból, régi könyvekből és újságokból kibányászott megbízható, ellenőrzött történelmi információk találhatók, a szerző munkamódszerét a precizitás, a pontosság és az igényesség jellemzi. Ha elolvassuk ezt a könyvet, rengeteg információval gazdagodunk, rengeteg értéket ismerünk meg, melyeket érdemes megőrizni, átmenteni, szerintem ezért is fontosak a helytörténeti munkák, és Szekernyés János munkássága ezen a területen példaértékű” – mondta befejezésül Halász Ferenc, átadva a szót a könyv szerzőjének.

Szekernyés János bevezetőül elmondta, hogy már előkészületben van a Belvárost bemutató, szintén kétkötetes helytörténeti munka, tehát a Temesvár trilógiából hamarosan tetralógia lesz. Ezután a szerző bevallotta, hogy különleges szálak fűzik a Gyárvároshoz, ahol első temesvári lakóhelye volt 1965 és 1968 között, az egykori Török Császár vendéglő épületének az udvarán, de gyárvárosi volt Balogh Edgár is, aki 1965-ben Temesvárra csábította és más jeles személyiségek, mint Méliusz József, Majtényi Erik vagy Kőnig Frigyes, a híres lepkegyűjtő. Balogh Edgárhoz kötődnek első helytörténeti kutatásai is, amikor a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon számára gyűjtött anyagokat. Ezekhez a személyiségekhez fűződő személyes kapcsolatai erősítették a kötődést a Gyárvárossal, amely Temesvár legnagyobb külvárosa volt, és a régi időkben az a mondás járta Temesváron, hogy „minden, ami jó, a Gyárvárosból jön”, mint az ivóvíz, a sör, az itteni gyárak kiváló termékei. A helytörténettel való kapcsolatát elősegítette a Látóhatár című önképző kör is, amelynek keretében városnéző sétákat szerveztek a Temesváron tanuló magyar egyetemistáknak, és ezekre a sétákra nem mehetett felkészületlenül vezetőnek. Végül azt is megtudtuk, hogy a Temesvár kövei sorozat a temesvári rádió számára készült Városnéző séták anyagából indult ki. Befejezésül Szekernyés János azt is elmondta, hogy a Gyárvárosról szóló könyv nem a Temesvár kövei sorozat részeiből állt össze, mert ezeket kibővítette, új adatokkal gazdagította, átdolgozta a kétkötetes mű számára.

Kíváncsian várjuk Szekernyés János következő, Temesvár Belvárosáról szóló helytörténeti munkáját, amelynek befejezéséhez erőt és jó egészséget kívánunk a szerzőnek!