90 éves John Glenn

John Glenn, a NASA első hét asztronautájának egyike, és az első amerikai, aki megkerülte a Földet, hétfőn újabb exkluzív klubhoz csatlakozott, miután betöltötte 90. életévét.

Amerikai űrrepülési ikonként hosszú és érdekes karriert tudhat magáénak. 1962-ben az első amerikai volt, aki körberepülte a Földet, ezzel az Amerikai Egyesült Államok ismét magára talált a Szovjetunióval folytatott hidegháborús űrversenyben. 36 évvel később Glenn – aki azóta amerikai szenátor – a legidősebb emberré vált, aki valaha az űrbe jutott, a Discovery STS-95 misszióval 1998-ban.

John Glenn 1921-ben született Ohióban. 1942-ben lépett be a haditengerészet repülési programjába, majd 1943-ban csatlakozott a tengerészgyalogosokhoz. A második világháború folyamán 59 misszióban repült, aztán 90-et teljesített a koreai háború folyamán. Korea után tesztpilóta lett a haditengerészetnél. 1957 júliusában transzkontinentális sebességrekordot állított fel F8U Crusader repülőgépével, mellyel mindössze három óra 23 perc alatt jutott el Los Angelesből New Yorkba. Ez volt az első alkalom, hogy ilyen hosszú utat szuperszonikus sebességgel tettek meg.

1959-ben a NASA beválasztotta legelső asztronauta csapatába. Az úgynevezett Mercury Sevent 508 sokat tapasztalt katonája közül választották ki. Glenn két társa – Alan Shepard és Gus Grissom – előbb jutott az űrbe, mint ő, Shepard 1961 májusában, Grissom 1961 júliusában. Azonban Glenn 1962. február 20-i repülése sokkal fontosabb volt az ország szárnyait próbálgató, emberes űrprogramja számára.

Shepard és Grissom csak a szuborbitális űrbe jutott, ám Glenn háromszor kerülte meg a Földet közel ötórás missziója során, a Mercury Friendship 7 kapszulájával. Glenn missziójával a NASA és az ország felnőtt a rivális Szovjetunióhoz, mely 10 hónappal előbb küldte orbitális repülésre Jurij Gagarint. Az űrversenyt kezdettől fogva a szovjetek vezették. Az első mesterséges műholdat – Szputnyik I – 1957 októberében bocsátották fel. Gagarin szintén a legelső ember volt, aki elérte az űrt, illetve az első, aki megkerülte a Földet, amikor 1961. április 12-én felbocsátották.

Robert Pearlman űrtörténész és a collectSpace szakembere szerint számos embernek John Glenn repülése jelentette az első alkalmat, hogy Amerika utolérte az oroszokat. Glenn aztán visszatért a Földre, és amerikai hőssé vált. New Yorkban parádéval ünnepelték az űrhajóst és misszióját, majd John F. Kennedy elnöktől vehette át kitüntetését. Számos iskolát, utcát és épületet neveztek el róla. A NASA is utána nevezte el ohiói Glenn Kutatóközpontját.

Glenn 1964-ben hagyta el a NASA-t, döntését valószínűleg siettette a jövőbeli űrrepülési lehetőségek valós vagy érzékelt hiánya. Pearlman szerint a NASA-ra nyomás helyezkedett, hogy Glennt ne küldje fel ismét. „Túl értékes volt az ország számára”, mintsem elveszítsék egy balesetben. Ezt követően Glenn az üzleti életben, majd a politikában próbált szerencsét. 1974-től 1999-ig Ohio demokrata szenátora volt. Hivatali ideje alatt is tovább támogatta a NASA-t és az amerikai űrprogramot.

Karrierjének változása ellenére sem mondott le az űrrepülésről. 1998-ban a Discovery STS-95 misszióval repült, és közel kilenc napot töltött az űrben, 77 éves korában. Ezzel a világ legidősebb asztronautájává vált, és azóta is övé a cím. Glenn részvétele esélyt adott a kutatóknak, hogy megvizsgálják a súlytalanság hatásait az idős szervezetre. Azonban bizonyos szempontból nem volt megfelelő alany a vizsgálatra, mivel nagyon jó fizikai állapotban volt. Pearlman elmondta, az orvosok szerint Glenn egy ötvenéves egészségi állapotával rendelkezett. „Így, míg az időseket reprezentálva repült, fizikai képességei nem voltak tipikusak. Nem egy átlagos idős embert képviselt, hanem egy szuperembert.”

A NASA űrsikló-flottája idén megy nyugdíjba az Atlantis közelgő hazatérésével. Tavaly Glenn egy közleményben felszólította a NASA-t, hogy addig alkalmazza űrsiklóit, míg rendelkezésre nem áll egy amerikai fejlesztésű utód. A NASA jelenleg azt tervezi, hogy az orosz Szojuzokon juttatja fel asztronautáit, míg el nem készülnek a privát űrhajók.

Glenn 2010-ben azt írta, „a világ legnagyszerűbb űrkutató nemzeténél ezt igen nehéz elfogadni.” Glenn azt is javasolta, hogy a NASA-nak köteleznie kellene magát egy új, nehéz terhet feljuttatni képes rakéta és űrhajó fejlesztésére a jövőbeli űrkutatáshoz, és ez olyasmi, amit a NASA jelenleg is tervez. Új rakétát fejlesztenek – Space Launch System –, mellyel az asztronautákat mélyűri missziókra küldhetik fel. Glenn szerint egy ilyen rakéta leválthatja az űrsiklókat, ami szükségszerű az űrkutatás jövőjét tekintve.

Saját ikonikus képe valószínűleg élete végéig elkíséri. „Glenn szerepe a történelemben igen jól definiált. Többé-kevésbé ő volt az összamerikai hős” – állítja Pearlman.

(hirado.hu/NASA/Space.com)