A legelők hanyatlása segítette a gyapjas mamutok kihalását?

A gyapjas mamutok a füves területek hanyatlása miatt pusztultak ki, és nem az emberek vadászták őket kihalásig – állítja a Durham Egyetem kutatása.

A 21 ezer évvel ezelőtti, utolsó jégkorszak leghidegebb szakaszát követően, a tanulmány szerint, drámai hanyatlás következett be azon legelőkön, amelyeken a mamutok táplálkoztak. A gyapjas mamut valamikor mindennaposnak számított Európa számos részében. 14 ezer évvel ezelőtt húzódott vissza Szibéria északi részébe, ahol körülbelül négyezer évvel ezelőtt halt ki.

A kihalás okai nem egyértelműek, és heves tudományos vita tárgyát képezik. Egyes kutatók azzal érvelnek, hogy elsősorban a klímaváltozás eredménye volt eltűnésük, míg mások szerint a növekvő emberi populációtól származó nyomás, vagy pedig katasztrofális meteor becsapódás váltotta ki.

Brian Huntley, a Durham Egyetem professzora szerint, a vita eldöntetett. „Eredményeink azt sugallják, hogy a változó klíma – a vegetációra gyakorolt hatása révén – volt kulcsfontosságú tényező a populáció csökkenésében, végül a mamutok és számos egyéb, nagytestű növényevő kihalásában.”

Huntley és csapata számítógépes szimulációt készített Európa, Ázsia és Észak-Amerika utolsó 42 ezer évének vegetációjáról. Mindezt úgy végezték el, hogy kombinálták azon becsléseket, hogyan is nézhetett ki a klíma ezen időszak alatt azon modellekkel, hogy különféle feltételek során milyen változatos növények növekednek.

Kiderült, hogy a jégkorszak hideg és száraz feltételei, valamint a szén-dioxid csökkent koncentrációja nem kedvezett a fák növekedésének. Így az erdőségek helyett hatalmas legelők alakultak ki, mely ideális volt a gyapjas mamuthoz hasonló nagytestű növényevőknek. Ám a jégkorszak végén a melegebb, nedvesebb klíma és az emelkedő szén-dioxid-koncentrációk eredményeképpen a füves területek helyett inkább fák növekedtek.

„A jégkorszak csúcsán a mamutoknak és más nagytestű növényevőknek több táplálék állt rendelkezésükre” – mondja Huntley. –Ám, amint elérkezett a jégkorszak utáni (posztglaciális) szakasz, a fák fokozatosan leváltották ezeket a növényi ökoszisztémákat, ezzel igencsak csökkentették a legelésre alkalmas területeket.”

(hirado.hu/BBC)