A Vesta másik arcát is feltárta a Dawn szondának

A Vesta óriás asztroida még többet mutatott magából a NASA Dawn szondájának.

Az űrszonda július 17-i pályára állása óta újabb képeket küldött haza az 530 kilométeres objektumról. A Dawn legutóbbi felvételei akkor készültek, miközben a Vesta „nappali” oldaláról a sötét felé tartott.

Az eltérő fényviszonyok a kutatóknak újabb információkat szolgáltatnak az űrszikla kráterekkel tarkított felszíne változatos jellegzetességeiről. Miközben a Dawn célpontja körül kering, az aszteroida is megfordul saját tengelye körül. Az űrszikla öt óra húszpercenként tesz meg egy fordulatot.

A Dawn egy évet tölt a Vesta tanulmányozásával, majd a Mars és Jupiter között húzódó aszteroidaöv másik óriás objektuma, a Ceres felé tart. Azonban már most számtalan izgalmas részlet áll rendelkezésre azok számára, akik a Naprendszer apró égitestei után érdeklődnek.

A Dawn vezető szakembere elmondta, magát is meglepte a Vestán lévő becsapódási kráterek száma és mérete. Sokkal több van belőlük, és jóval nagyobbak, mint a misszió kezdetén hitték. Chris Russell szerint további lenyűgöző képek várhatók. „A felszín sokkal színesebb, a színek mélyekkel, mint a mi Holdunknál. Ezen lepődtem meg leginkább, amikor színes felvételeket kezdtünk készíteni. Vannak narancs és kékes régiók. A színek mélyebbek, mint amit eddig aszteroidánál vagy holdszerű objektumnál láttam.” A színes képeket egy-két héten belül várhatjuk.

Az aszteroidák lenyűgözők, mivel sok mindent elárulhatnak nekünk a Naprendszer legkorábbi napjairól. Ezeket a vándorló sziklákat gyakran törmeléknek tartják, amelyek a bolygók megszületése után maradtak vissza. A Vesta és a 950 kilométer széles Ceres fejlett égitestek, azaz olyan objektumok, amelyek felhevültek, és elkezdtek rétegződni.

A Vesta esetén ez a folyamat igen előrehaladottá vált. Talán fémmagja van, és a kutatók arra számítanak, bizonyítékot találnak felszínén a korábbi magas hőmérsékletekre, és akár ősi lávafolyamokra. A Ceres viszont kevésbé sűrű, ami azt jelzi, hogy nagy mennyiségű vizet őriz. A kutatók azt gyanítják, a víz jeges sávként őrződhet a poros felszín mélyén.

Az új fotó az elmúlt hétvégén készült. A távolság szonda és Vesta között 10 ezer kilométer.

(hirado.hu/BBC)