A WISE befejezte első feltérképező körútját

A NASA egyik égtérképező teleszkópja, a WISE szombaton befejezte első teljes felmérését az égboltról, a Földre több mint egymillió képet küldve vissza mindenről, aszteroidáktól és üstökösöktől kezdve a távoli galaxisokig. Ezek némelyikét korábban nem is ismertük.

A WISE – Wide-field Infrared Survey Explorer – teleszkóp több mint 100 ezer aszteroidát vizsgált meg, melyekből korábban 25 ezret nem ismertek. Ezen űrvándorok nagy része a Mars és Jupiter között fő aszteroidaövben található, ám némelyik – az úgynevezett Föld közeli objektumok – olyan aszteroida és üstökös, amely orbitális pályája igen közel halad el a Földhöz. A WISE több mint 90 új Föld közeli objektumot figyelt meg, emellett mintegy tucatnyi üstököst fedezett fel, melyek a Földtől távoli pályán keringenek.

A WISE a kozmoszt infravörös fényben pásztázza, ami lehetővé teszi, hogy áttekintsen a sűrű porrétegeken, és precedens nélküli részletességgel lenyűgöző fotókat alkosson a korábban láthatatlan objektumokról. E felvételek némelyikét már feldolgozták és összeillesztették egy új kompozit felvételben, melyet múlt héten tettek közzé. A NASA decemberben bocsátotta fel az űrteleszkópot.

Az új felvétel a Plejádok csillaghalmazt mutatja – más néven a Fiastyúkot vagy a Hét nővért –, melyek leheletszerű por zavaros ágyában pihennek. A lefotózott régió mintegy hét négyzetfokot ölel fel, mely 35 teliholdnak megegyező terület. Az új fotó még februárban készült. Az infravörös látás felfedi a régió kiterjedt porfelhőjét, és a család kisebb, hűvösebb csillagait.

A 320 millió dolláros teleszkópot úgy tervezték, hogy észlelje a távoli objektumok halovány izzását készülékeivel, amelyeket olyan mértékben hűtöttek le, hogy már nem termelnek észlelhető, infravörös fényt. Az űrteleszkóp infravörös szeme egyedülálló képességet ad a hideg csillagok – úgynevezett barna törpék – izzásának észlelésére, valamint a fénytől és energiától duzzadó, távoli galaxisok kiszúrására. A WISE ezen galaxisok legfényesebbikét is képes észlelni, melyeket ultrafényes infravörös galaxisoknak neveznek. Ezen objektumok és az infravörös források észlelésével, a csillagászok tisztább képet alkothatnak az univerzumról.

A WISE adatainak – ezek az égbolt megközelítőleg 80 százalékát fedik le – első publikálására 2011 májusában kerül sor a csillagászati közösségben. A teleszkóp a Föld pólusai körül keringve pásztázza az égbolt sávjait. Ahogy a Föld a Nap körül kering, újabb égboltsávok kerülnek a készülék látómezejébe.

Hat hónapot ölelt fel, hogy a misszió elkészítse az egész égbolt első, teljes felmérését. A következő három hónapban a teleszkóp ismét feltérképezi az égbolt felét annak érdekében, hogy növelje az adatok mennyiségét. A második felmérés még több rejtett aszteroidát, csillagot és galaxist tárhat fel. A feltérképezés lehetővé teszi majd, hogy a csillagászok megfigyeljék az égbolt változásait.

A misszió akkor ér véget, amikor a WISE hidrogén hűtőanyaga – amely fontos infravörös detektorainak lehűtéséhez – kifogy. Az infravörös detektorok egy hidrogénnel töltött kriosztátban kaptak helyet, ahol a teleszkóp bizonyos részei 8 Kelvin-foknak vannak kitéve. A fagyott hidrogén azonban fokozatosan szublimál. A becslések szerint valamikor novemberben el is fogy.

Miután a hűtőanyag kifogyott, a WISE hibernálódik. Ám mivel jó állapotban van, felmerült a teleszkóp missziójának további, három hónapos meghosszabbítása november után is, annak érdekében, hogy a második felmérés második felét is el lehessen végezni. Ugyanis a teleszkóp a hidrogén hűtőanyag nélkül is meg tudná még figyelni az univerzumot négy hullámhossz közül kettőben. A NASA egyik bizottsága azonban nem támogatja a hosszabbítást, mely további 6,5 millió dolláros költséget jelentene a program számára. Jelenleg nincsenek még egyértelmű tervek a WISE jövőjét érintően.

(hirado.hu/Space.com/Spaceflightnow)