Kutatók bejelentették, hogy a NASA két lehetséges opcióra csökkentette a következő marsi robot landolási helyszíneinek számát.
A Mars Science Laboratory (MSL) misszió során a Kíváncsiság (Curiosity) robotot juttatják el a vörös bolygó felszínére az egyik kráterbe a két jelölt közül. Ezek a Gale- és az Eberswalde. Mindkét helyszín mellett sok minden szól, így a kutatók szerint a győztes kiválasztása nem lesz egyszerű.
John Grotzinger, az MSL projekt kutatója szerint bármelyik helyszín megfelelő lenne. A végső döntés szerint valószínűleg a hónap végére várható.
Tavaly a NASA bejelentette, hogy négy lehetséges landolási helyszínt választott ki a robot számára. A Gale- és az Eberswalde- mellett az opciók egy másik krátert, a Holdent és a Mawrth Vallis csatornát ölelték fel.
Mind a négy igen érdekes volt, számtalan bizonyítékot prezentálva a marsi víz aktivitásáról. A Curiosity fő feladata annak kiértékelése, hogy a Mars képes-e vagy képes volt-e mikrobiális élet hordozására, így olyan helyszíneket kell vizsgálnia, ahol valamikor folyékony víz volt jelen.
A kutatók úgy hiszik, hogy az Eberswalde ősi folyódelta, míg a Holden számos szempontból hasonló – vízmosásokkal és egyéb, folyóvíz vájta jellegzetességekkel rendelkezik – egy hajszállal lemaradt. Grotzinger szerint az Eberswalde egy-két tulajdonságát tekintve vonzóbb. A Mawrth Vallis végül is azért maradt le a listáról, mert a kutatók nem hiszik, hogy olyan jól megismerhetik geológiai történelmét, mint ahogy a Gale-ét.
A Gale-kráter saját érdemei révén is szembeötlő választás. Öt kilométeres hegy emelkedik ki közepéből. Amennyiben a szonda a Gale-kráterbe megy, fel kell kaptatnia egy részen a hegyre, hogy megvizsgálja az ott lévő számos, elértő kőzetrétegeket.
A Kíváncsiság jóval nagyobb a korábbi marsi robotoknál, akkora, mint egy Mini Cooper, és egy tonnát nyom. Súlya teljesen új rendszer kifejlesztését tette szükségessé, mellyel a marsi felszínre szállíthatják. A NASA mérnökei egy rakéta meghajtású, égi daru ötletével álltak elő, amely a felszín felett lebegve, kábelek segítségével engedi le a robotot a vörös bolygóra. Ez a rendszer teljes egészében újdonság, ám a szakemberek bíznak abban, hogy működni fog. A daru lehetővé teszi, hogy a robot sokkal pontosabban landoljon a korábbi misszióknál.
Landolási ellipszise mintegy 20x22 kilométeres lesz. A Spirit és Opportunity ikerrobotok landolási ellipszise összehasonlításképpen 150x80 kilométer volt. A 2,5 milliárd dolláros MSL misszió a tervek szerint november végén indul Cape Canaveralból, és 2012 augusztusában érkezik meg a Marsra. Amint felszínt ér, a robot részletesen megvizsgálja a terepet 10 különféle készülékével.
(hirado.hu/Space.com)
Hozzászólások