Megtalálták az első Föld méretű exobolygókat

Csillagászok egy 950 fényévnyire lévő csillag körül két olyan bolygót észleltek, melyek az eddigi legkisebb, leginkább Föld méretű idegen világok.

A planéták a távoli múltban talán képesek lehettek az élet hordozására, és egyikük rendelkezhetett a Földhöz hasonló feltételekkel – úgynevezett Föld-iker lehetett – írják a kutatók.

A két bolygó túl közel helyezkedik el csillagához, hogy az úgynevezett lakhatósági zónában legyen, ahol folyékony víz maradhat meg a bolygók felszínén, azonban ezek az eddigi legkisebb exobolygók, melyeket egy, a Naphoz hasonló csillag körül észleltek. A felfedezés részleteiről a Nature számolt be.

Dr. Francois Fressin, a cambridge-i Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatója és a vizsgálat vezetője szerint a felfedezés a planétánkhoz hasonló, számos exobolygó felkutatásának „új korszakát” jelenti.

Bár ma mindkét objektum túl forró, Fressin szerint a planéták valamikor távolabb helyezkedtek el csillaguktól, és eléggé hűvösek voltak ahhoz, hogy felszínükön folyékony vizet hordozzanak, ami szükséges az élethez. „Tudjuk, hogy ez a két bolygó közelebb vándorolhatott napjához” – magyarázza. – „A nagyobbik a múltban a Föld ikertestvére lehetett. Ugyanolyan méretei vannak, és korábban ugyanazon hőmérséklettel is rendelkezhetett.”

Az egyik bolygó – Kepler 20f – majdnem pontosan ugyanakkora, mint a Föld. A Kepler 20e némileg kisebb, a Föld sugarának 0,87 százalékával rendelkezik, és közelebb van a csillaghoz, mint a 20f.  Mindkettő sokkal közelebb helyezkedik el csillagukhoz, mint a Föld Naphoz, így gyorsabban végeznek el egy keringést. A 20e hat nap alatt kerüli meg a csillagot, míg a 20f 20 nap alatt, eközben a Földnek egy évre van szüksége.

A kutatók szerint ezek a bolygók sziklásak és összetételükben emlékeztetnek anyabolygónkra. Fressin elmondása szerint kompozíciójuk hasonló lehet a Földéhez, harmaduk vasmagból állhat. A maradék valószínűleg szilikát köpeny. Úgy hiszi, hogy a külső planéta (Kepler 20f) talán vaskos, vízgőz atmoszférát fejlesztett ki.

A felfedezés igen fontos, mivel ez az első megerősítése annak, hogy Föld méretű és kisebb bolygók léteznek a Naprendszeren kívül. Emellett azt is mutatja, hogy a Kepler Űrteleszkóp képes érzékelni a viszonylag apró planétákat olyan csillagok körül, melyek több ezer fényévre vannak. A teleszkóp eddig 35 bolygót fedezett fel. A 20e és f planétát leszámítva, mind nagyobb a Földnél.

Mostanáig a legjelentősebb felfedezés – amely a Fressint is felölelő egyik csoporthoz fűződik – során a Földnél közel két és félszer nagyobb bolygót találtak az úgynevezett lakhatósági zónában. Ez az a régió egy csillag körül, amely nem túl forró és nem túl hideg, de éppen megfelelő a folyékony víz számára, ennélfogva ahhoz, hogy élet létezzen egy ilyen planétán.

A Kepler-20 rendszer három másik bolygót is tartalmaz, melyek nagyobbak a Földnél, de kisebbek a Neptunusznál. A Kepler-20b a legközelebbi planéta, a Kepler-20c a harmadik, a Kepler-20d az ötödik, ezek 3,7, illetve 10,9 és 77,6 nap alatt kerülik meg a csillagot. Mind az öt planéta orbitális pályája megközelítőleg a Merkúr pályáján belül helyezkedne el Naprendszerünkben. A gazdacsillag ugyanazon G-típusú osztályhoz tartozik, mint Napunk, bár némileg kisebb és hűvösebb.

A rendszer váratlan elrendeződést mutat. Naprendszerünkben az apró, sziklás világok helyezkednek el a Nap közelében, míg a nagy gázóriások kívül. Összehasonlításképpen a Kepler-20 planétái váltakozó méretekben helyezkednek el: nagy, kicsi, nagy, kicsi és nagy.

A Kepler űrteleszkóp 150 ezer csillag fényességének változását érzékeli, hogy az előttük elhaladó bolygókat megtalálja. A kutatócsapatnak legalább három átvonulást kell megerősítenie, hogy planétaként igazoljanak egy jelzést.

(hirado.hu/BBC/NASA)