Nagyobb agy és szem segíti a sarki régiókban élőket

Brit kutatók szerint a magas földrajzi szélességen élő emberek szeme és agya nagyobb annak érdekében, hogy megbirkózzanak a hosszú telek és felhős napok szegényes fényviszonyaival.

A Királyi Társaság Biology Letters folyóiratában azonban leszögezik, hogy a nagyobb agy nem teszi okosabbá az embereket, az extra kapacitást a nagyobb látásfeldolgozó területek emésztik fel.

A kutatók 12 populáció 55 koponyájának szemüregét és agytérfogatát mérték le, majd az eredményeket összevetették a földrajzi szélességgel. Eiluned Pearce, vezető kutató szerint pozitív kapcsolatot találtak az abszolút földrajzi szélesség és a szemüregméret, valamint agyi kapacitás között. A Kognitív és Evolúciós Antropológiai Intézet csapata oxfordi és cambridge-i múzeumokban tartott, 1800-as évekig visszatekintő koponyákat alkalmazott. A koponyák bennszülött populációktól származtak Skandináviától Ausztrálián át Mikronéziáig és Észak-Amerikáig.

A legnagyobb agyüregek Skandináviából származtak, míg a legkisebbek Mikronéziából. Eiluned Pearce szerint mind a Föld felszínét érő fény mennyisége, mind a téli naphosszok rövidülnek, ahogy az Egyenlítőtől északabbra vagy délebbre haladunk. „Kiderítettük, ahogy a fényszint csökken, az embereknek egyre nagyobb szemüregük van, ami azt sugallja, hogy a szemgolyók nagyobbá válnak. Emellett agyméretük is nagyobb, mivel az agykapacitásnál is növekedést figyeltünk meg.”

A kutatásban leszögezik, a nagyobb agy nem azt jelenti, hogy a magasabb földrajzi szélességen élő emberek szükségszerűen okosabbak. Mindössze nagyobb szemre és agyra van szükségük, hogy jól lássanak ott, ahol élnek.

A vizsgálat azt jelzi, az emberek ugyanazon evolúciós trendeknek alanyai, melyek relatíve nagy szemeket kölcsönöztek a hajnalban elsőként énekelő madaraknak, vagy az olyan fajoknak, mint a baglyok, amelyek éjszaka vadásznak.

Robin Dunbar, a vizsgálat társszerzője szerint „az emberek csak néhány tízezer éve élnek Európában és Ázsiában a magas földrajzi szélességeken, mégis úgy tűnik, hogy vizuális rendszerük meglepően gyorsan alkalmazkodott a felhős égbolthoz, az egyhangú időjáráshoz és a hosszú telekhez, melyek az ilyen régiókban fennállnak.” Elmondása szerint a Sarkkörön élő ember szemgolyója 20 százalékkal nagyobb, mint az Egyenlítőnél élőé.

A csapat figyelembe vette az egyes emberek átlagos testméretét úgy, hogy lemérte az öreglyukat (lyuk a koponya alapjánál, mely a gerincoszlophoz csatlakozik). Emellett ellenőrizték annak lehetőségét is, hogy a nagyobb szemüregekre talán azért volt szükség, mert a szemgolyók körül többletzsír halmozódott fel, és szigetelte őket a fagyos hőmérsékletek során.

A csapat szándékai szerint további vizsgálatokat végez, hogy megerősítse a kapcsolatot szemgolyó méret és az agy megnövekedett vizuális feldolgozó területei között, illetve, hogy más múzeumokból származó mintákkal vesse össze az 55 koponyánál talált kapcsolatot.

(hirado.hu/BBC/Discovery News)