A Nap fényes „mosolyát” kapta lencsevégre a NASA műholdja. A műhold tizenegy felvételén a napfoltok széles vigyorba rendeződnek.
Központi csillagunk fényes „mosolyát” kapta lencsevégre az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) napfigyelő műholdja, a Solar Dynamics Observatory (SDO), amely a napfoltokat fotózta – olvasható a space.com űrkutatási hírportálon.
A napfoltok hőmérséklete közel 2000 Celsius-fokkal alacsonyabb, mint a napfelszín többi részéé. Ily módon a foltból érkező hőmérsékleti sugárzás intenzitása csupán negyede a nyugodt napfelszínének, ezért látni ezeket a területeket sötétnek, noha valójában vakítóan fényesek. A napfoltok többnyire kör alakúak, de gyakoriak a szabálytalanok is. Egy nagyobb napfolt átmérője körülbelül a Földével egyezik meg.
A napfolttevékenységet központi csillagunk hihetetlenül erős mágneses tere befolyásolja. Hatására a Nap pólusai 22 évente cserélődnek meg, ezek határozzák meg a napfolttevékenység 11 évente jelentkező aktivitási maximumát.
A műhold tizenegy felvételén a napfoltok széles „vigyorba” rendeződnek. A képek egyazon időben, de különböző filtereken keresztül, s így különböző hullámhosszokon készültek. Az eljárásnak köszönhetően a felvételek különböző hőmérsékleti sávokat jelenítenek meg, amelyek kezdve a csillag felszínétől a koronáig a naplégkör rétegeinek felelnek meg.
(hirado.hu/MTI/Space.com)
Hozzászólások