Új mikrobafaj bontja el a Mexikói-öböl olajszennyezését

A Deepwater Horizon fúrótorony katasztrófája után hatalmas olajoszlop alakult ki a víz alatt. Egy vizsgálat szerint az oszlopot egy új fajnak köszönhetően jóval gyorsabban bontották el a mikrobák, mint számítottak rá.

Újonnan felfedezett olajfaló mikrobafaj virágzott fel igen hirtelen a Mexikói-öbölben. A kutatók akkor fedezték fel az új mikrobát, miközben a több millió hordónyi olaj víz alatti eloszlását tanulmányozták a térségben, miután felrobbant a Deepwater Horizon fúrótorony.

A mikroba ráadásul úgy működik, hogy nem csökkenti jelentősen az oxigénszintet a vízben – jelentette a Terry Hazen kutató vezette csapat a Scienceexpress online folyóiratban. Az eredmények, amelyek az első adatokat szolgáltatják a mikrobaaktivitásról egy mélyvízi, szétoszlott olajoszlopban, azt sugallják, hogy a baktériumokban nagy potenciál van a mély tengerekben fellépő olajszennyezés eltakarításának megsegítésében – írja Hazen közleményében.

A környezetvédők aggodalmukat fejezték ki a hatalmas olajszennyezés és a szétoszlott olaj víz alatti oszlopai miatt, különösen azok tengeri élővilágot érintő lehetséges hatásait érintően. Egy múlt héten közzétett jelentés 35 kilométeres, hosszú, víz alatti „ködről” számol be, mely apró, olajcseppecskékből áll.

Az eredményeink azt mutatják, hogy az olaj benyomulása komolyan átalakította a mikrobiális közösséget úgy, hogy jelentősen stimulálta a mélytengeri, hidegtűrő baktériumokat, melyek szoros rokoni kapcsolatban állnak az ismert, kőolajlebontó mikrobákkal – írja Hazen.  

Az eredmények több mint 200, 17 mélytengeri helyszínről begyűjtött minta elemzésén alapulnak. A mintákat május 25. és június 2. között nyerték ki. Kiderült, hogy az olajoszlopban domináló mikroba új fajt képvisel, mely szoros rokoni kapcsolatban áll az Oceanospirillaceae család tagjaival. Ez a mikroba hideg vízben érzi jól magát, a mélyben mintegy öt fokosnak mért hőmérsékleteken. Hazen azt sugallja, hogy a baktérium az idők folyamán adaptálódhatott a Mexikói-öböl időszakos szennyezései és természetes olajszivárgásai miatt.

A kutatók amiatt is aggódtak, hogy a mikrobák olajfaló tevékenysége nagy mennyiségű oxigént távolít el a vízből, és „holt zónákat” hoz létre,  melyek veszélyesek a többi életformára. Ám az új vizsgálat azt is kimutatta, hogy az olajoszlopon kívül az oxigénkoncentráció 67 százalék, míg az oszlopban 59 százalék.

A csapat utólagos megfigyeléseket is végzett, mióta a szivárgást július 15-én leállították. A jelenlegi számok azt mutatják, hogy a baktériumok – illetve a tiszta vízzel történő hígulás – gyors munkát végzett az olajoszlopon. „Két hét alatt megfigyeltük, hogy az egész oszlop eltűnik – mondja Hazen. – Az utóbbi három hétben egyáltalán nem észleltük már ezt a szennyezést. A felszínen sem találnak olajat. Egyedül a baktériumok vannak még ott.”

Elmondása szerint, lassan a baktériumok mennyisége is a természetes szintre esik vissza, feltételezhetően azért, mert nincs több olajbevitel.

(hirado.hu/AP/DiscoveryNews/ScienceDaily)