2 X 2 = 5?

Itt most nem Szenes Iván és Fényes Szabolcs valaha igen-igen népszerű filmslágerére gondolok, hisz annak szövege szerint kétszer kettő (csak) néha öt, (ami) nem csalás, nem ámítás.

Öveges professzor Szórakoztató matematika című könyvére sem, pedig annak már a címlapján kérdőjel nélkül áll a 2 X 2 = 5, aminek a bizonyítását valaha én is megtanultam, ám azt is, hogy a levezetésben egy kis turpisság is van, amit azonban gyakran még jó szemű számbűvészek sem vesznek észre azonnal.

Nem a szórakoztató filmbohózatok, nem a szórakozató tudományos könyvek uralják ma a szabadidő-piacot, hanem a bukaresti politika próbálja elhitetni velünk ezekben a napokban, hogy a politika is szórakoztató, s hogy kétszer kettő nem négy, amit az első elemista is tud már, hanem három, vagy őt, vagy annál is több, illetve annál is kevesebb.

Az egyik nagy szekértábor szerint több a négynél, a másik szerint kevesebb, szaladt is mindegyik fél az arra illetékes intézményekhez, Belügyminisztériumhoz, Kormányhoz, Elnöki Hivatalhoz, Országos Statisztikai Intézethez, a betegbiztosítási nyilvántartást vezető Egészségügyi Minisztériumhoz, a polgármesteri hivatalokhoz, mondják meg végre mennyi az 50%+1 az ország lakosságát illetően, mivel ettől függ a felfüggesztett államfő és az ideiglenes elnök, meg a kormány sorsa is.

Mivel pedig az említett állami intézmények más-más számot húztak elő nyilvántartásukból vagy bűvészkalapjukból, s a két szekértábor egy-, két-, hárommilliós különbséggel számol, a felek a magasságos Alkotmánybírósághoz fordultak, hogy ő döntse el, mennyi az annyi, hány szavazópolgára, hány lakosa van Romániának, ha már ezt még a legutóbbi népszámlálás sem tudta, vagy akarta kideríteni.

Nagy a gond, hisz ha lefejtik a leplet az igazságról, kiderülhet, hogy nemcsak a mostani kormány használt tudatosan hamis adatokat, hanem az előző, sőt az azt megelőző is, mindegyik eddig.

Itthon azért hazudtak az ország lakosságának számát illetően, hogy a városok, pártok, megyék, érdekcsoportok több képviselőt és jól fizetett filisztert küldhessenek Bukarestbe és az európai intézményekbe, külföldön pedig azért, mert bizonyos európai segélyeket és pénzeket is a lakosság számaránya függvényében folyósítanak.

Băsescu, Ponta, Antonescu sorsa már kismiska ebben az egyenletben, a taláros testület vállára olyan súlyos teher esett, hogy egyelőre legalábbis, megbénította döntésképességét.