21

Huszonegy esztendővel az 1989-es – akkor karácsonyi forradalomnak nevezett – események után ma már megértjük, miért nem válhatott fő nemzeti ünneppé a népfelkelés kirobbanásának napja, pedig annak idején mindenki ezt várta, s voltak is ezt javasló elképzelések és parlamenti tervek.

Az egységes nemzetállamnak nevezett többnemzetiségű Romániában elképzelhetetlen lenne, hogy a többségi közvélemény elfogadja, amit nemzetközileg is kompromittálónak tartanának: az ország történelmét, e gyökeresen megváltoztató esemény szikráját egy magyar református lelkész robbantotta ki.

Azért sem lehet most, december második felében a decemberi forradalomnak teljes legitimitású nemzeti ünnepe, mivel a népfelkelés a soknemzetiségű, gazdaságilag, kulturálisan egyaránt fejlett Temesváron és nem Bukarestben kezdődött, onnan terjedt át hullámokban Aradra és az ország más tájaira, a főváros már csak a véressé vált események után tudott felébredni, miután kiderült, hogy a diktátor házaspárnak már nincs ereje szembeszállni a népharaggal.

És azért sem, mert ma már az sem titok senki előtt, hogy a kedvező nemzetközi körülmények játszották azokban a napokban az egyik főszerepet, s a nagyhatalmak akarata  és segítsége nélkül aligha élnénk ma szabad országban.

Azt is számításba kell vennünk, hogy nem lehetett első számú nemzeti ünneppé nyilvánítani egy olyan népfelkelést és forradalmat, mely utóbb Bukarestben államcsínnyé alakult át, hiszen a forradalmat elkobozták azoktól, akik azokban a napokban a változtatás hitével az utcára mentek, életüket veszélyeztették, vagy éppen elvesztették.

Ma már azt is tudjuk, hogy  nem voltak terroristák, senki nem mérgezte meg a kutakat, ahogy akkoriban állították, de azt is tudjuk, hogy az akkor keletkezett új hatalomba milyen nagy szerephez juttatták magukat a korábbi diktatúra másodvonalához tartozó káderek,  sőt, az egykori hírhedt Securitate emberei  és besúgói közül is sokan, akiknek maradványai még ma is ott találhatók a legfelsőbb hatalmi ágazatokban, központi intézményeknél és a politikai osztályban.

Huszonegy évvel ezelőtt nem ilyen világról, nem ilyen hatalomról álmodtunk.

Ami nem csökkenti az 1989-es decemberi napok értelmét és jelentőségét.

Amit elrontottak még kijavítható.