A harmadik emléktábla

Mostanság az időjárás olyan, mint a napi politika: kiszámíthatatlan, kedvezőtlen, tele gyors változásokkal. A fagyos szentek, Medárd ismét figyelmeztetnek arra, hogy az évszázados népi megfigyeléseket nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Szóval küszöbön a tanév vége, a ballagások érettségik időszaka pedig a fiatalság nagy ünnepe. Talán furcsának tűnik, de még az óvodákban is ballagnak a „végzősök”. Tessék elképzelni, amint az ötévesek magukat a cimboráiktól búcsúzó„véndiáknak” nevezik. 

Apropó, mostanság tartják érettségi találkozóikat az igazi véndiákok. A fél évszázada elballagó végzősök emlékeit hallgatva újra kiderül, milyen útravalót adott az iskola, az alma mater.

Maradandó emlékeket hordozó napok. Ismétlésükre nincs lehetőség.

Sétálok a Maros-parton, felbukkanó emlékeim keverednek a munkagépek zajával. 

Jórészt európai pénzekből készül a sétány új arculata. Kár, hogy csak a nyár küszöbén fogtak hozzá a munkálatokhoz. Ezt kérdik a csoportosan érkező turisták is. Arad még mindég „tranzit” városként van elkönyvelve, pedig sok érdekességet, számos „elsőbbséget” mondhat magáénak. Többségükről a helybeliek sem tudnak. Ha szóba kerül, akkor nagy érdeklődéssel figyelik, és maguk is szinte hitetlenkedve, csodálkoznak. Ilyen volt például a MARTA automobilgyár története és új szerepköre, amiből, remélhetőleg belátható időn belül „lesz valami”, csak legyen türelmünk kivárni.

Erről jut eszembe egy másik aradi elsőbbség: Budapesten a minap emléktáblát kapott Rozsnyai Mátyás aradi gyógyszerész. A kiváló szakember nemcsak a gyermekek számára is elfogadhatóvá tette kora egyik fontos lázcsillapító gyógyszerét, a csokoládéba burkolt kinint, hanem kiváló sakkozóként a kor első magyar nyelvű sakk-könyvét is megszerkesztette. Aradon magánemberként neki volt az első telefonja. És még sorolhatnánk…

Az emléktábla pesti időszakára utal, de élete javát Aradon töltötte a Szabadság téri (Avram Iancu) patika tulajdonosa és vezetőjeként. Az épület első emeletén volt a lakása, ahol először csörrent meg a telefon.

Asztalos Sándor honvédtiszt az 1849. február 8-i aradi utcai harcok hőse és Jávor Pál színművész mellett Rozsnyai Mátyás a harmadik aradi, akinek érdemeit Budapesten emléktábla tudatja az utókorral.