Úgy három napja Arad az ország figyelmének középpontjába került.
Ha létezne egy hirtelen megejtett, reális közvélemény-kutatás arról, hogy pillanatnyilag mi áll a hazai nagyközönség érdeklődésének homlokterében, biztos vagyok benne, hogy a szombat reggeli aradi merénylet megelőzné a vezető romániai kormánypártban kirobbant, elsőségért folyó küzdelmet. Bár nagy a valószínűsége, hogy ez utóbbi kimenetele nagyobb horderejű a haza jövője szempontjából. (Vagy ki tudja?)
Szóval a kiindulópont: szombaton reggel, hét óra körül Aradon, az Aurel Vlaicu úton, a Profi áruház közvetlen közelében, miután reggeli kávéját elfogyasztva a főútra kitolatott egy úrvezető, felrobbant a Mercedes márkájú személygépkocsi utasával együtt, egy sokak által ismert, de állítólag visszahúzódó üzletember életét vesztette.
Egy ilyen, különleges körülmények között bekövetkezett haláleset semmiképpen sem mindennapi jelenség.
Romániában évente – több évi statisztikai kimutatás szerint – 250-60 körüli gyilkosságot jegyeznek be, az idei, még félidejénél sem járó esztendő valószínűleg hasonló mérleggel zárul. 1989 óta azonban – mérföldkő volt Románia történelmében! –, mondják, soha nem fordult elő ilyen, az aradihoz hasonló, emberáldozattal járt gépkocsirobbantásos merénylet.
„Változnak az idők, s mi bennük változunk”, fogalmazott az ókori klasszikus.
A mai Románia, némelyek tagadhatják vagy kételkedhetnek benne, teljesen más, mint a jó harminc évvel ezelőtti.
Visszatérve kiindulópontunkra: az aradi kétségtelenül előre megfontolt, eltervezett, jól kidolgozott, sikeres gyilkosság volt. „Nem terrorista merénylet”, nyilatkozta valamelyik fő-fő hazai totumfactum, pontosabban a belügyminiszter.
Nem, valóban, a terrorista merényletnek mások a jellemzői – ez egyszerű, közönséges, maffiózó-típusú, személy ellen irányuló leszámolás volt. Hogy miért, ki(k) által, annak kiderítése a nyomozásra vár. Amúgy egy ilyen, már-már tökéletesen kivitelezettnek tűnő, nyomot alig hagyó merénylet megtervezése mindenképpen egy mögötte álló profi csapatot feltételez, ilyen akciót egyetlen ember képtelen kivitelezni.
Arad pár napja mindenesetre az ország figyelmének középpontjába került.
Magam egyáltalán nem örülök neki.
Bár tudom: a bűnözés tekintetében, szerencsére, nem járunk az élvonalban. Olyan EU-s, élenjáró országok, mint például Hollandia, Franciaország, Németország, Belgium jócskán megelőznek bennünket.
A minapi aradi merénylet azonban, szerintem, egyértelműen igazolja, hogy a maffia velünk él: egy ilyen merényletet elkövetni nélküle aligha lehetett volna. Hogy a (bizonyára jó) pénzzel megfizetett tettesek helybeliek-e, avagy külföldről importáltak, bizonyos értelemben másodrangú kérdés a globalizált világban. A tragikusabb az, hogy egy (jól kivitelezett) gyilkosság megfelelő summa ellenében megrendelhető. Azt feltételezni sem merném, hogy a felrobbantott üzletembert saját kezűleg egy akármilyen riválisa tette volna el láb alól.
De ha nem, akkor ez azt jelenti: a maffia köztünk él.
E tekintetben, sajnos, felzárkóztunk Európához és a világhoz.
Hozzászólások