A remény szép, emberi vágya

Eddig sosem tapasztalt időket élünk.

Európában eszkalálódással fenyegető háború dúl, energiaválság, infláció fogott össze a béke, a nyugalom, az országépítés és a társadalmi megnyugvás legapróbb jelének is a szétzúzására. A zűrzavaros időben a korábbi évtizedeknél nagyobb lehetőséghez jutnak a külpolitikai elemzők, a „megmondó” emberek, a 21. század jósai, akik naponta nyilatkoznak valamilyen fórumon, elénk vetítik az éppen nem napfényesnek tűnő jövőt. Többségük azonban a századforduló vagy napjaink embere, akik a háborút és mindazt, ami ezzel jár csak történelemkönyvekből, tanulmányokból tudják, koruknál fogva nem élték át. Hihetők, mert többségüknek alapos a felkészültsége, jó a szövege, mert az emberek többsége igényli a helyzet alapos, szakszerű megismerését, hiszen messze vannak már azok az idők, amikor egyik-napról a másikra, megszokott mederben élt az emberiség nagy része. Főleg itt Európában.

Ilyen körülmények között hatványozottan érdekesnek tűnhet egy olyan ember helyzetelemzése, aki nem ebből élt. Viszont átélte a 20. század viharát, beleszületett a háborúba. Lakhelye és iskolái révén itthon volt Aradon, noha Budapesten született, de életének javát mégsem a keleti tömb viszontagsága, tétovasága és olykor rákényszerített vasmarka határozta meg, hanem a korábbi évtizedek szereplését mielőbb feledtetni igyekvő, és immár a „ló túlsó” oldalára kerülő Németország.

Hollai Hehs Ottó sokat megélt, sokat átélt idők embere. Minden szava, minden sora arra utal, hogy sokadmagával még szeretné látni és megtapasztalni Európának egy más, egy derűsebb, békésebb, az emberiség javát szolgáló erőfeszítését.

Hollai Hehs Ottó nem vitázik a külpolitikai elemzőkkel, nem keresi a vétkeseket, a „háttér” gazdasági mozgatóit és influencereit.

Megtehetné, hiszen gazdag német és magyar nyelvű sajtó és szakirodalom áll a rendelkezésére. Akármelyiknek gondolatait, ötleteit, megállapításait „átemelhetné” írásaiba.

Látásmódja, tapasztalata, talán vérmérséklete is, mást diktál. Egyéni szemléletét, az átlagember óhaját, sóhaját, aki békében és nyugalomban szeretne élni, abban a tudatban, hogy Európa az emberek közti megértés és kölcsönös segítség kontinense.

Egy új Európában reménykedik, amely merőben más lesz, mint amit mostanság tapasztalunk. Talán naiv, talán egy kilencedik évtizedében járó ember „szájából”, ezúttal tollából furán hangzanak ezek a sorok, a remény azonban nemcsak a szerzőnek, hanem az olvasónak is leghőbb vágya.

Ilyen megközelítésben vegyük kézbe a szerző az Irodalmi Jelen Könyvek égisze  alatt megjelent kötetét!*

A magvas előszót Böszörményi Zoltán írta, a borító és a grafikák Brittich Erzsébet munkái. Apró hidak ezek, talán a közeledés apró lépéseinek művészi érzékeltetései. A szerkesztés Jámbor Gyula nevéhez fűződik.

*Hollai Hehs Ottó: Egy új Európa reményében, Irodalmi Jelen Könyvek, Budapest, 2022.