A technológia és a mesterséges intelligencia

Nagy teljesítményű mesterséges intelligencia rendszereket csak akkor lehet kialakítani, miután „biztosak lehetünk abban, hogy hatásaik pozitívak, és az általuk jelentett kockázat kezelhető”.

A technológiai ipar vezető szereplői nyílt levélben sürgették a napokban a mesterséges intelligencia-fejlesztések azonnali felfüggesztését a társadalmat fenyegető kockázatok miatt.

Az Élet Jövője Intézet (Future of Life Institute) kiadta dokumentumot mintegy ezren írták alá, köztük Elon Musk, a Twitter tulajdonosa, a Tesla alapítója, valamint Steve Wozniak, az Apple társalapítója, írja az MTI.

Hát nem akárkik.

A dokumentum szerint a fejlesztőknek átmeneti, 6 hónapos időre le kellene állítaniuk a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence – AI) fejlesztéseket, az olyan eszközök tanulási folyamatát, amelyek teljesítménye meghaladja az úgynevezett GPT-4-es rendszerét. A GPT-4 az OpenAI fejlesztővállalat legújabb, tanulásra képes modellje, amelyik emberi szintű teljesítményt mutat számos szakmai és tudományos teljesítményértékelés alapján.

Érti? Nem érti? Na, ugye.

Jelenleg, mondja a dokumentum, senki nem tudja megérteni, megjósolni és megbízhatóan ellenőrzés alatt tartani azokat a nagy teljesítményű eszközöket, amelyek a mesterséges intelligencia laboratóriumokban vannak fejlesztés alatt.

Az átlagember, teszem hozzá, kívülálló és hozzá nem értőként (legalább hétmilliárd valahány százmillióként) pláne nem.

A mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó nagy informatikai vállalatok között tavaly novemberben szinte „fegyverkezési verseny” alakult ki, miután az OpenAI megjelentette új chatbotját, a ChatGPT-t, amely képes a bevitt információkat interaktívan kezelni és alkalmazni, miközben a felhasználókkal való folyamatos kommunikáció automatizálásával értelmezőmodelleket használ.

A cégek közötti verseny főszereplői az OpenAI mellett a Google és a Microsoft, de az IBM, az Amazon, a Baidu és a Tencent is dolgozik hasonló technológián.

A levél utal arra: az egyre nagyobb verseny oda vezet, hogy annak ellenőrzése kicsúszik a kezükből, és olyan erővel bíró digitális elmét hoz létre, amelynek viselkedését maguk a létrehozók sem tudják már megérteni, megjósolni és kontrollálni.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértők aggályaikat hangoztatták amiatt, hogy az új AI-eszközök a tanulási folyamataik révén képessé válhatnak elfogult válaszokra, álinformációk terjesztésére, valamint sérthetik a fogyasztók személyiségi jogait.

Egy mai, elterjedt információs sablon szerint azt mondom: „no comment”.

De ha akarnám sem tudnám, megfelelő felkészültség hiányában, kommentálni.

A mesterséges intelligencia a mai emberiség (nyilván legfelsőbb tudású rétegének) határán mozog.

„Repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg”.

Arany Jánost még értjük.