Aggodalom

Kritikus időkben jutott kényes helyzetbe Románia és az EU kapcsolata. 2007-es csatlakozása óta – az első év kisiklásai kivételével – a brüsszeli ország-jelentések előrelépést állapítottak meg, Románia az EU-s értékrend felé haladt, az irány megkérdőjelezhetetlen volt, csupán üteme volt túl lassú.

Röpke néhány hónap hatalomgyakorlás alatt az USL felrúgta mindezt, s Brüsszelből immár Románia haladási irányával merültek fel jelentős kételyek. A korábbi ország-jelentések technikai részletei helyett, a minapi – akárcsak a tavaly nyári – a demokrácia és a jogállamiság miatt aggódik. A jelzett problémák az igazságügyre nehezedő politikai nyomást és újabban az antennák médiaterrorizmusát érintik. Az alkotmánybírák, CSM-tagok, bírák, DNA-ügyészek stb. elleni zaklatási hadjárat még köszönő viszonyban sincs a sajtószabadsággal, viszont kísértetiesen hasonlít az ötvenes évek Scânteia osztályellenségekkel való bánásmódjára.

Mindezek után Brüsszel hozzáállása gyökeresen változott, nem bízik a hatalom demokratikus elkötelezettségében. A szerdai ország-jelentés a jogállamiság tiszteletben tartását követeli, s hétfőn Barroso személyesen is ezt hangsúlyozta Pontának. Sőt, elővigyázatosságból a tervezett alkotmánymódosításnál is a demokratikus játékszabályok betartását kérik. A bizalom eljátszása nélkül aligha került volna sor ilyesmire. Ráadásul nemcsak az EU-bizottság, hanem a Velencei Bizottság és az EBESZ jelentése is ugyanezen súlyos problémák miatt fejezte ki aggodalmát.

Nemcsak Brüsszel aggódhat, hanem Románia lakossága is. Főleg olyan időkben, amikor a véget nem érő gazdasági világválság amúgy is megkérdőjelezi az európai összetartást. S amikor még az EU-s pénzalapok tervezett fokozott lehívása mellett is a kormány – választási ígéretei ellenére – újabb adók és megszorítások bevezetésére kényszerül. Aligha a legjobb időszak az európai kapcsolatok biztonsági övének gyengítésére.