Állam vagy birodalom?

Moszkvában, Kijevben, Varsóban és Münchenben is előkelő helyet kapott – legmagasabb szinten – az egy éve folyó ukrajnai háború. Mind a négy nagyvárosban megemlékeztek az orosz agresszió első évfordulójáról: Münchenben az évente megrendezett biztonsági konferencia (a davosi gazdasági konferencia ikertestvére) Ukrajna megsegítésére összpontosult, Biden elnök előbb Kijevbe, majd Varsóba utazott az évforduló alkalmával, és Zelenszkijjel, illetve a kelet-európai országok vezetőivel egyezkedett ugyanarról, Moszkvában pedig Putyin grandiózus rendezvényen tekintett vissza az utóbbi év eseményeire.

A moszkvai és a másik három nagy összejövetel szemlélete között óriási szakadék tátong. Az Ukrajna elleni egyéves orosz agresszió megítélése gyökeresen eltér, sőt, ellentétes. Putyin megismételte az orosz propaganda mantráját, miszerint mindezért a NATO felelős, amely szerinte régóta készült a háborúra. Putyin olvasatában Oroszország mindent megtett a békés rendezés érdekében, de hát az ukránok nem voltak hajlandók tálcán átadni Ukrajnát Moszkvának, nem akartak önkéntesen Putyin-dicsőítő oroszokká válni. Putyin szemlélete 100%-ban birodalmi. Azt nehezményezi, hogy a Nyugat behatolt Oroszország önjelölt befolyási övezetébe, abba a térségbe, melynek sorsáról egyedül Moszkva dönthet, mit sem törődve az ott élők akaratával. Az orosz szemlélet legalább 300 éve, Nagy Péter cár óta (vagy még korábbról is) birodalmi, a cárok és az elvtársak nem saját sorsát önállóan irányító országként tekint Oroszországra/Szovjetunióra, hanem birodalomként, amely ráerőlteti akaratát másokra, akár fegyverrel is. Sajnos az évszázadok során ezt a birodalmi szemléletet az egyszerű oroszok nagy része is átvette.

1945-ben a nyugati nagyhatalmak elfogadták Moszkva birodalmi szemléletét, befolyási övezetekre osztották Európát, aminek a levét a románok, magyarok, csehek, szlovákok, lengyelek stb. itták meg fél évszázadig. Manapság viszont a Nyugat (élen az USA-val) már nem hajlandó elfogadni Moszkva birodalmi ambícióit. Ebben az Ukrajna elleni agresszió mellett a keleti országok (főleg Lengyelország) erőteljes lobbizása is döntő szerepet játszott, Biden nem hiába utazott Kijevbe és Varsóba. Az amerikai elnök leszögezte, hogy teljesen tiszteletben tartják az orosz államot, semmilyen támadó szándékuk sincs ellene, de nem fogadják el a más szuverén országokra kiterjedő orosz birodalmi ambíciókat. Varsói felszólalásában Biden ezt a demokrácia, jogállamiság és szabadság nyelvezetébe csomagolta, az Ukrajna melletti feltétlen kiállással Moszkvának üzent egyértelműen: a keleti országok – beleértve Ukrajnát – szuverének, önállóan döntenek sorsuk alakulásáról, ebbe a Kremlnek semmilyen beleszólása sem lehet, s ha kell, a NATO katonáival védi meg keleti tagjait, vagy fegyverrel támogatja Ukrajnát szuverenitása érvényesítéséhez. A birodalmak kora lejárt, az államok szuverenitása megkérdőjelezhetetlen, szögezték le határozottan Münchenben, Kijevben és Varsóban.