Átalakított mítoszok

Grandiózus katonai parádéval emlékeztek meg idén is május 9-én Moszkvában a győzelem napjára, noha a légi parádé elmaradt az állítólagos kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt. Moszkvában ugyanis szép napsütés volt, miközben az előző években akár felhős, borús időjárásban sem fújták le a légi parádét.

A Szovjetunió 1991-es összeomlása után május 9., a második világháborús győzelem napja lett Oroszország első számú állami ünnepe, ez az, amit újjá lehetett hasznosítani a szovjet mítoszokból. A nagy honvédő háború az októberi nagy szocialista forradalommal együtt a Szovjetunió ideológiai tartópillérei voltak, noha elnevezésük és időpontjuk megtévesztő külső szemmel nézve. A második világháborút az oroszok/szovjetek nagy honvédő háborúnak nevezik, befejezésének dátumát nem május 8-át, hanem május 9-ét tekintik, a bolsevikok 1917-es puccsát nagy októberi szocialista forradalomnak nevezik.

A győzelem napjának nagy kultusza és a grandiózus vörös téri katonai parádék azonban inkább modern orosz jelenségek, mintsem szovjet örökség. Sőt, egyes manapság piedesztálra emelt elemei elképzelhetetlenek voltak a szovjet időkben.

A kommunista időkben november 7. volt a Szovjetunió legnagyobb ünnepe, akkor tartották a nagy katonai parádékat a moszkvai Vörös téren. Május elseje is nagyobb ünnep volt, akkor is grandiózus felvonulásokat szerveztek, de inkább civil jellegűeket, a dolgozó nép képviselőit tömegesen vonultatták fel minden nagyobb város főterén, katonai parádékat azonban csak ritkán szerveztek. Május kilencedike eleinte semmilyen jelentőséggel sem bírt, Sztálin és Hruscsov alatt két évtizedig még hivatalos ünnepnek sem számított. Talán azért, mert az 1945-ös történteket nem tekintették győzelemnek, a kommunizmus nem aratott világméretű győzelmet, sőt, még a minimum minimorum, Európa legyűrése sem következett be, uralmukat csupán a fél kontinensre terjesztették ki. Brit szovjet szocialista köztársaság, francia szovjet szocialista köztársaság, norvég, portugál és egyéb más szovjet szocialista köztáraság sem alakult meg Nyugat-Európában a Vörös Hadsereg bábáskodásával, ahogy Sztálin szerette volna. Hruscsov sem mondott le e célról, durván a szemükbe mondta a nyugatiaknak, hogy ott is a szocializmus bevezetését tervezi („eltemetünk titeket”). 1945-ben tartottak ugyan egy nagyméretű katonai parádét a Vörös téren, de az június 24-én volt, a következő hasonló eseményre 20 évet kellett várni és jelentős politikai gárdacserére. A Hruscsovot 1964 őszén puccsal menesztő Brezsnyev jó alkalomnak látta a világháború befejezésének huszadik évfordulóját frissen megszerzett hatalma megerősítésére, ezért tartottak nagyméretű katonai parádét 1965. május kilencedikén. Szintén akkor minősítették a győzelem napját hivatalos ünnepnek, azaz munkaszüneti napnak. A következő katonai parádéra azonban további húsz évet kellett várni, arra csak egy újabb kerek évforduló alkalmával, 1985. május. 9-én került sor.

Moszkvában 1995 óta szerveznek évente nagyméretű katonai parádékat május kilencedikén. Mintegy a november hetedikiek helyett. A mai Oroszország hátat fordított a szovjet ideológiának és jelképeinek, ezért került előtérbe a katonai hatalmat és hősiességet jelképező május 9. Értelmezése szintén jelentősen változott: míg a szovjet időkben a sajtó és az elvtársak felszólalásai a proletárdiktatúra és a kommunista párt diadalát, a szocializmus felsőbbrendűségét dicsőítették, manapság május 9. az orosz nemzeti nagyságot és hősiességet jelképezi az oroszok számára. Jóllehet néhány vörös zászló és szovjet szimbólum megmaradt, az ideológiai szlogenek eltűntek, akárcsak a sarlók és kalapácsok a katonai parádékról, Putyin és a veteránok viszont fekete-narancssárga csíkos, úgynevezett Szent György-kokárdákat tűznek fel. Ami szigorúan tiltott jelkép volt a szovjet időkben, nyilvános viselete azon nyomban felkeltette volna a KGB érdeklődését, potenciális viselője pedig hosszú évekre „élvezte” volna a szovjet büntetés-végrehajtó intézmények „vendégszeretetét”. A manapság büszkén feltűzött Szent György-jelvény ugyanis a cári hadsereg jelképe volt, melyet ráadásul a második világháborúban a németek oldalán harcoló orosz haderők használtak. Igen, oroszok nagy számban harcoltak a Wehrmacht oldalán a Vörös Hadsereg ellen, részben az 1917 utáni fehér emigráció tagjai, részben a német fogságba esett, kommunista-ellenes érzelmű szovjet katonák. Akik 1945-ben Sztálin kezére jutottak, a diktátor pedig kivégeztette valamennyiüket.

A szovjet időkben kegyetlenül üldözött cári jelkép mostani nagy sikere Ukrajnához kapcsolódik, a Kijev ellen küzdő szakadárok és az őket segítő orosz egységek 2014 óta viselik előszeretettel, mintegy orosz nemzeti szimbólumként, az Ukrajnát magába foglaló egykori orosz birodalom szellemi örökségeként.

Putyin Moszkvában cári jelképekkel, orosz nemzeti diadalként ünnepelte meg május 9-én a Vörös Hadsereg győzelmét a nagy honvédő háborúban. Zelenszkij Kijevben viszont bejelentette, hogy Ukrajna majd a megszálló oroszok fölötti győzelemkor ünnepeli meg saját nagy honvédő háborúját.