Trump mérges a NATO európai tagjaira, különösképpen a nyugatiakra, s ezt a minapi NATO-csúcson nyíltan ki is mondta. Ukrajnával viszont jól alakult a kapcsolat, meglepően jól, jegyezte meg a Zelenszkijjal folytatott megbeszélése nyomán a tavaly februári groteszk washingtoni találkozóra utalva. Akkor Trump azt rótta fel az ukrán elnöknek, hogy nincs ütőkártyája.
Azóta lényegesen megváltozott a helyzet, Ukrajna látványos fejlődést ért el önerőből a dróntechnológia terén, ami forradalmi változást hozott a háborúban. Sőt, önálló rakétagyártási kapacitását is bővítette és korszerűsítette, az ellenség területére mélyen behatoló Flamingo cirkálórakéta révén. Most jelentős ütőkártya van Zelenszkíj kezében, aki nyilván nem mulasztotta el megemlíteni, hogy országa rendelkezik a világ egyik legnagyobb és legfejlettebb drónhadseregével, és ezt a technológiát partnerei rendelkezésére bocsátja. Európában valósággal kapkodnak az ukrán dróntechnológiáért, Nagy-Britannia és Németország el is kezdte gyártani ukrán licensz alapján, ukrán szakértők felügyelete alatt, az USA pedig Ukrajnába küldte kiképzésre drónszakértőit. „Meg fogjuk vásárolni a drónjaikat. Mi is nagyszerű drónokat gyártunk, de nekik megvan a képességük arra, hogy nagyon nagy mennyiségben állítsák elő azokat, ami rendkívül lenyűgöző. Elképesztő, hogy a háború körülményei között is gyártják ezeket” – mondta Trump.
Ukrajna jelentősen felértékelődött az amerikaiak szemében az utóbbi idők sikerei nyomán. „Az oroszok számára nehézzé vált a légterük védelme, ami most lehetőséget teremt a háború lezárását célzó tárgyalások folytatására. Ez viszont egyben olyan eszkaláció is, amely a háború befejezéséhez vezethet” – jegyezte meg Marco Rubio külügyminiszter. Ukrajna egyre több csapást mér az orosz energetikai létesítményekre, legutóbb az ukrán határtól 2500 kilométerre fekvő, szibériai Omszk olajfinomítója, Oroszország legnagyobb és stratégiailag legfontosabb üzemanyag-előállító létesítménye állt le egy ukrán dróntámadás miatt. Oroszország teljes exporttilalmat vezetett be a dízelolajra, illetve benzinimporthoz kénytelen folyamodni a helyzet enyhítése érdekében. Számos régióban ugyanis üzemanyag-korlátozásokat voltak kénytelenek bevezetni, a benzinkutaknál kilométeres sorok kígyóznak.
Ezt az amerikaiak is díjazzák. „Egy kismadár elcsiripelte nekem, hogy megadjuk Ukrajnának a Patriot gyártási jogát. Megmutatjuk nekik, miként kell csinálni, ez ugyanis nagyon nehéz, bár ők tudják, hogyan kell nehéz dolgokat gyorsan megcsinálni” – mondta Trump. Az orosz ballisztikus rakéták elleni légvédelem ugyanis Ukrajna gyenge pontja, e téren szorulnak külső segítségre, a Patriot licensz óriási előrelépés. Amúgy az USA sem áll jól e téren, a készletek kimerültek az Irán elleni háború nyomán, a megmaradt darabokra otthon is szükség van, ismerte el az amerikai elnök. Irán ellen két hónap alatt az USA több mint 800-at lőtt ki, miközben Ukrajna 4 év háború alatt csak 620-at kapott!
Putyin korábban felvetette Trumpnak, hogy Zelenszkijjel Moszkvában tárgyaljon. „Elmennél?” – kérdezte Trump Zelenszkijt. „Nehéz kérdés, sok most az ukrán drón a légtérben, veszélyes lenne” – válaszolta Zelenszkij, amivel nevetést váltott ki Trumpból és az újságírókból.
Ukrajna NATO-csatlakozása ügyében azonban nem történt áttörés, jóllehet gyökeresen különbözik a nulla saját hozzájárulással, másoktól könyörgő többi kelet-európai országtól, melyek mégis taggá váltak. Geopolitikai paradoxon: a potyautasok előtt megnyíltak a NATO kapui, a tekintélyes saját hozománnyal kopogtató Ukrajna számára viszont zárva maradnak.
Ha nem is történt áttörés, Zelenszkij mégis elégedetten tér haza, katonai, politikai és pénzügyi sikerekkel egyaránt. Mindezek mellett a NATO-tagállamok kötelességet vállaltak, hogy idén legalább 70 milliárd euróval támogatják Ukrajna honvédő harcát, jövőre pedig legalább ugyanannyival. Politikailag is támogatják, a zárónyilatkozatban ugyanis európai kezdeményezésre megerősítették, hogy Oroszországot tekintik a legnagyobb fenyegetésnek.
Hozzászólások