Autók ma és holnap (2.)

„Európa nagyjai és bölcsei úgy tervezik (ma még nincs rá érvényes határozat), hogy 2035-től megszüntetik az Unióban a benzinnel, gázolajjal működő autók üzembe helyezését.

Ehhez lenne tehát még 13 esztendőnk.

És akkor, mondják a hurráoptimisták, ha nem is azonnal, de kitisztulna az ég Európa és a világ fölött.”

Így fejeztem be tegnapi, Autók ma és holnap c. írásomat.

Most pedig az Ehhez lenne tehát még 13 esztendőnk passzusból indulnék ki.

Aki jó tucatnyi évvel előre gondolkodik, abban bízik, hogy – legalábbis egy történelmileg nagyon rövid időre – az emberiségnek lesz jövője.

A mai európai helyzet, az orosz–ukrán háború (bevallom, naivul nem hittem, hogy kirobbanhat), már-már atomháborúval fenyeget, orosz részről belengették a lehetőségét. Lehetne, ugye, elméletileg, „korlátolt atomháború”, de ha elindulna, senki nem tudja, meddig fajulhatna.

Ha messzire, az emberiségnek is annyi lenne.

Jó, ez apokaliptikus nézet, e sorok írója reméli, hogy szamárságokat beszél.

Tehát ott tartunk, hogy 2035-től betiltanák az Unióban a benzin- és gázolaj (ez utóbbi nálunk motorina) üzemelésű autók forgalmazását. A már üzemben lévőket valameddig bizonyára nem tiltanák el, néhány év múlva úgyis eltűnnének.

Maradnának, egyeduralkodóként, a lokálisan (helybélileg) nulla széndioxid-kibocsátású, villamos meghajtású gépkocsik. Hogy csak a Nyugati Jelen jelenlegi „felségterületénél” maradjunk: Aradon, Déván, Nagyenyeden, Resicabányán, Temesváron és környékén.

No de bizonyára jogos a kérdés: hogyan, miből születik, áll elő az elméletileg nulla széndioxid-kibocsátású autókat üzemeltető villanyáram?

Napjainkban még többnyire hagyományos üzemelésű, földgázt, szenet, atomot – kisebb mértékben regenerálható forrásokból, pl. napenergiát – használó erőművekből. Egyes országok (pl. Németország) lemondták, nagyrészt leépítették atomerőműveiket, azok megbízhatatlanságára hivatkozva.

Hogy mi lesz a következő télen, ha az orosz gázcsapok esetleg lezárulnak Európa felé, meglátjuk.

Ma, július elején kánikula, szárazság tombol Európában. A pillanatnyi helyzet eltereli a figyelmet a hosszabb távú dolgokról.

Arról, például, hogy mi lesz 13 esztendő múlva, amikor, elméletileg, betiltják a benzinnel, gázolajjal működő gépkocsik üzembe helyezését.

Ami vigasztalhat bennünket, az egy igen lapos bölcsesség: soha nem volt úgy, hogy valahogy ne legyen.

Lesz valahogy tizenöt, vagy húsz év múlva is annak, aki megéri.

Hogy milyen, arról majd utódaink számolnak be.

Ha megérik.