Az alapítóra emlékez(tet)ve

Az átkosban a meglehetősen elhanyagolt és lepusztított Menyházát évente egyszer a Zaránd vidéki folklórfesztivállal próbálták sikertelenül feldobni. Katonaság, népség özönlött azon az augusztusi hét végén a festői fürdőhelyre, valóságos szeméthegyeket hagyva maga után.

Olykor, gondos előkészületek után a Békés megyei pártküldöttségeket is kivitték egy görbe estére, az erre a célra épített egyetlen szállodába.

Az új idők politikai korifeusai pedig kiagyalták a palacsinta fesztivált. Az eredmény ugyanaz.

Egy ilyen egykori, hajnalba torkoló eszem-iszom alatt az egyik gyulai pártfunkcionárius megjegyezte, hogy ez a vidék Wenckheim grófnak köszönheti hajdani felvirágoztatását, mire a helyi elvtársak összenéztek, majd egyikük valami olyasmit mondott, hogy kár erre a szót fecsérelni, mert a helyi román lakosság verejtéke nélkül itt még a fű sem nőne.

A kommunista körökben tabu témába vágó elszólást akkor a „proletár internacionalizmus” és borgőzös összeborulás jegyében többé nem feszegették.

Némi rendszerváltozás kíséretében eltelt bő negyedszázad óta se „szolgáltattak igazságot” Wenckheim Frigyes grófnak. Nélküle jellegtelen, kis falu maradt volna ez a jobb sorsra érdemes fürdőhely, amivel ma sem tudunk igazán, némi populista népi banzáj nélkül mit kezdeni.

A Wencheimek élete pedig megérne egy regényt. Főszereplője Frigyes báró (1842–1912) lehetne, aki nemcsak kora egyik leggazdagabb mágnása volt, hanem egyik legnagyobb mecénása is.

Megyénkből Borossebesben és Székudvaron volt kiterjedt birtoka.

Nélküle Menyháza sose lett volna fürdőtelep, hiszen több létesítmény megépíttetése után, ő harcolta ki 1886-ban a hivatalos titulust. 1893-ban áramfejlesztőt építtetett, amely villanyvilágítással látta el a telepet (Aradon ekkor még gázlámpák égtek!) Neki köszönhető a jelenlétét bő száz éven át hirdető, ám restaurálás helyett 2007-ben ostobán lebontott fürdőpavilon.

A vasolvasztás felfuttatása, a márványbányászat – több emberöltőn át munkahelyet biztosított a környék lakosságának – elválaszthatatlan a nevétől. Saját költségén épült meg Borossebesből a 22 km hosszú (sajnos, ma már nem működő) keskeny nyomtávú vasút, hogy Menyháza könnyen megközelíthető legyen. (Hasonló kezdeményezést nem sokat találunk a korabeli arisztokrácia körében.)

A pompás szabadkígyósi (Békés megye) neobarokk kastély, a borossebesi vadászkastély, a nevét viselő budapesti palota (jelenleg a Szabó Ervin városi könyvtár), a menyházai római katolikus templom e nemes szívű, évekig Aradon ügyvédeskedő arisztokrata műve.

Hét gyermeke, számtalan leszármazottja a történelem forgatagában szétszóródott a nagyvilágban.

Alapítványaiból sokáig árvaház működött, jelentős összeggel támogatta a székudvari szegényeket, a magyarországi írókat, a korabeli aradi sajtót, a megyei vasútépítést.

Mindezekről a menyházai nyaralók, alkalmi kirándulók zöme már alig vagy egyáltalán nem szerez tudomást.

A Nyugati Érchegység apostolának, a Menyházán eltemetett Czárán Gyulának pár éve sikerült emléktáblát avatni. Wenckheim Frigyes gróf születésének jövőre lesz 170., halálának pedig kereken századik évfordulója.

A fürdőhely új gazdáiban is konkrét formát ölthetne a felismerés: kinek mit köszönhetnek…