Az angol modell

A londoni olimpiai játékok késztettek arra, hogy angol modellek helyi vonzatait keressem. Könnyen adódott a minta.

Idén száz éves a temesvári Lloyd-palota, a Bega-parti város központjának egyik legszebb, emblematikusnak is mondható épülete, földszintjén a híres kávéházzal. Egy évvel korábban épült fel Aradon, az egykori Andrássy úton (ma Forradalom útja) szerényebbre, de nem jellegtelenre sikeredett „testvére.”

Az aradi Lloyd-palota nem tartozik az építészetileg „jegyzett” épületek közé, bár Szántay Lajos szinte minden testet öltött tervezése megérdemelné a „történelmi műemlék” besorolást. Ennek megfelelően a kiemelt figyelmet és mielőbbi felújítást, amelyre a Hist Urban, illetve a VITO program keretében, remélhetőleg, hamarosan sor is kerül.

Amikor a névadó angol úr, Edgard Lloyd, a 17. század közepe táján megnyitotta londoni kávéházát, bizonyára nem gondolt arra, hogy lokálja rövidesen a nagymenő angol üzletemberek, majd hajózási társaságok találkozóhelye lesz. Arra meg végképp nem, hogy később az egész világra kiterjedő biztosító társaság és a tengeri kereskedelem legfőbb információit közlő szaklap névadója lesz.

Angol mintára Európa-szerte megalakultak a kereskedő társadalom elitjét tömörítő Lloyd társaságok és ott, ahol anyagi lehetőségeik megengedték, felépítették a maguk székházát. Az esetek többségében ezek igen impozánsak. A londoni ma is idegenforgalmi nevezetesség. Nem véletlen, hogy a történeti Magyarországon, Budapesten kívül csak Győrben, Temesváron, Nagyváradon és Aradon épült Lloyd-palota. Az említett városok kereskedői rétege igen tehetős, erős és szervezett volt. (Az 1872-ben megalakult Aradi Kereskedelmi és Ipartestület tevékenysége például kiterjedt Békés, Csanád és Hunyad vármegyékre is.) De már korábban, 1869-ban létrejött Aradon a társaság Bing Vilmos cs. és kir. borszállító nagykereskedő elnökletével.

Az aradi épületet a régi, a századelőn már omladozó Három Király szálloda helyén építették fel Almay Olivér földbirtokos és nagykereskedő tetemes anyagi hozzájárulásával. A kétemeletes, tornyos ház földszintjén nyílt meg 1911-ben az Apolló filmszínház. A néma filmek nagy sztárjaival ebben a keskeny, hosszú teremben ismerkedett meg az aradi közönség, és Waldemar Psylander, az időszak nagy dán hősszerelmesének filmszerepei itt szerettették meg egy életre egy aradi kisfiúval, a későbbi Jávor Pállal a színészi pályát.

A palota első emeletén több tágas termet bérelt a Társaság: dísztermet, társalgót, könyvtárat, játéktermet. Itt rendezték meg a századelő helyi mondén életében jelentős eseményének számító városi bálokat. A Társaság nem volt zártkörű, így szüntelenül bővült. Pár év alatt az aradi értelmiség kedvelt találkozóhelye lett az épület.

A két világháború között a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező Lloyd Társaság és a Klub átköltözött egy szerényebb épületbe a Zrínyi (Goldiş) utcába. Ekkoriban a társaság már a ’30-as évek elején megalakult Rotary Klubhoz hasonló karitatív tevékenységre összpontosította energiáit. Elnöke Jellinek József, alelnöke Andrényi Lajos báró és Domán Sándor volt.

A Llyod-palotát bérházként használták. Az 1960-as években itt működött a híres Cina (később Zărandul) vendéglő. Ma egyetemi könyvtárnak és a Tudor Arghezi-gyűjteménynek az otthona.