Békediplomácia

Putyin nemet mondott Steve Witkoff, Trump különmegbízottja, illetve Jared Kushner, az amerikai elnök veje által bemutatott béketervre, melyet az ukránokkal és az európai vezetőkkel folytatott tárgyalásokon dolgoztak ki, s amelyet Kijev is elfogadott. Az orosz visszautasítás borítékolható volt, mert sokban különbözik az eredeti 28 pontos tervtől, amely lényegében kapitulációra kényszerítette volna Ukrajnát. Ki is csapta a biztosítékot Kijevben és Európa legtöbb fővárosában, sőt, Washingtonban is, még Trump republikánusai körében is, az elnök alighanem a saját pártján belüli felháborodás miatt egyezett bele az orosz kívánságlistának nevezett terv átdolgozásába.

Egyelőre nem tudni, hogy mit tartalmaz a 19 pontra karcsúsított béketerv, ám biztosra vehető, hogy kedvezőbb Kijev számára, mint az eredeti változat. Ukrajna azonban még így is fájdalmas engedményekre kényszerülne, mindenekelőtt az orosz megszállás alatt álló területekről való lemondással. Putyin viszont a Donbász ukrán ellenőrzés alatti területeit is követeli, melyeket hadserege lassan 4 év alatt sem tudott elfoglalni, az elképesztően magas emberveszteség ellenére! Putyin Washingtont venné rá, hogy nyomást gyakoroljon Kijevre az áttörhetetlen védővonalakkal megerősített terület tálcán való átadására.

Nemcsak a területi kérdések jelentenek áthidalhatatlan problémát, Ukrajna szuverenitása szintén tüskés kérdés. Putyin egyszerűen elutasítja azt, többször is kijelentette, hogy Ukrajnának tulajdonképpen nincs is joga létezni önálló államként, ukrán nemzet pedig nincsen. Kijev viszont nyilván elfogadhatatlannak tartja, hogy Moszkva döntse el, milyen nemzetközi gazdasági (EU) vagy védelmi (NATO) szövetséghez csatlakozhat Ukrajna, illetve, hogy mekkora lehet a hadserege. Egyetlen ország sem fogadná el szuverenitása hasonló durva korlátozását, Finnország elnöke nyíltan ki is mondta országa 2023-as NATO csatlakozásakor, hogy „nem Moszkva dönti el, milyen katonai szervezethez csatlakozhat Finnország”.

Végül a biztonsági garancia szintén tüskés kérdés. Fölöttébb keserű tapasztalatai alapján Ukrajna komoly biztosítást követel a békeszerződés betartására, hogy később Oroszország ne támadhassa meg újra. Moszkva például azért szegte meg a minszki egyezményeket és a budapesti memorandumot, mert nem tartalmaztak semmilyen mechanizmust, amely rákényszerítette volna a Kremlt írásban vállalt kötelezettsége betartására. Érthető módon Kijev ragaszkodik a nemzetközi katonai felügyeletre, Moszkva viszont hallani sem akar ilyesmiről.

A moszkvai elutasítás javíthat Ukrajna helyzetén, Trump számára is egyértelművé válhat, hogy Moszkva a béke akadálya. Az oroszok Európára hárítják a felelősséget, mert szerintük az európai vezetők akadályozzák meg, hogy Moszkva és Washington megegyezzen Ukrajna sorsáról utóbbi feje fölött. Sőt, Putyin személyesen meg is fenyegette Európát, illetve növelte a tétet, amikor kijelentette, hogy katonai vagy egyéb eszközökkel „szabadítja fel” a Donbászt és Novorassziját, ez csak idő kérdése. A cári időkben a Novorasszija elnevezést nemcsak a jelenleg részben orosz megszállás alatt álló Herszon és Zaporizzsia megyékre, hanem Mikolaiv és Odessza megyékre is, illetve Dnipro és Harkiv megyék egyes területeire használták. A lassan négy éve folyó háborúban az oroszok képtelenek voltak behatolni Mikolaiv és Odessza megyékbe, noha Odessza talán Kijevnél is fontosabb stratégiai célpont az orosz hadsereg számára, mivel azzal elvágná Ukrajnát a Fekete-tengertől.

Moszkva számítása egyszerű, az immár sokadik időhúzás neki kedvez, mivel Ukrajna a fronton és politikailag is egyre nehezebb helyzetbe kerül. Trumpnak pedig csalétket dobott, felajánlva, hogy amerikai befektetők jelentős szerepet játszhatnak az oroszországi ásványkincsek kitermelésében.