Biztonsági kockázat

Románia komoly biztonsági fenyegetést jelent Európa számára, a bukaresti sajtó ugyanis – alighanem „hátsó sugallatra” – leleplezte, hogy több mint 300 orosz személy szerzett illegálisan román állampolgárságot. Vannak köztük az EU szankciós listáján szereplő korrupt oligarchák, kőrözött köztörvényes bűnözők is, 20 esetben oroszok által meggyilkolt ukrán katonák személyi azonosságát használták fel a román állampolgárság megszerzéséhez! Alighanem a KGB-utód FSZB kémjei is kihasználták a lehetőséget, hogy román útlevéllel bejuthassanak az EU-ba!

Románia könnyített állampolgárságot biztosít a besszarábiaiknak és az észak-bukovinaiaknak, azoknak, akik a második világháború előtt román állampolgárok voltak, és a szovjetek révén kényszerített határmódosítások nyomán veszették el román állampolgárságukat, illetve leszármazottjaiknak. Az erkölcsi jóvátétel kétségtelenül nemes, gyakorlati alkalmazása viszont fölöttébb kérdéses. 1941 júniusában, néhány nappal a német támadás előtt, illetve 1949-ben a szovjetek tömeges deportációkat szerveztek, több mint százezer osztályellenségnek minősített szerencsétlent száműztek Szibériába vagy Közép-Ázsiába. Sokan nem érték meg közülük Hruscsov 1956-os amnesztiáját, s nem térhettek haza. Mások családot és egzisztenciát alapítottak a száműzetési helyen, idegen környezetben gyermekeik és unokáik már nem is tudnak románul. De jogosultak a román állampolgárságra, amellyel szabadon mozoghatnak bárhol az EU-ban.

Az oroszok nyilván lecsaptak a magas labdára, közvetítő irodák hálózata alakult meg a román felmenők „előkerítésére”, az internet pedig hemzseg a tanácsoktól, „hogyan vigyük nagymamát Kisinyovba”, még ha életében sosem járt is ott. Az ilyen durva visszaéléseket a román titkosszolgálatok kellene kiszűrjék, de e téren is csúfosan leszerepeltek. Hemzsegnek pedig köreikben a busásan megfizetett, „nemzetbiztonsági doktorátussal” rendelkező „speciálisak”. Nyilvánvaló, hogy az orosz titkosszolgálatok élnek a lehetőséggel, és román iratokkal juttatják be ügynökeiket Európába, kihasználva a román hatóságok korrupcióját és inkompetenciáját. Főleg, hogy precedens is volt már rá, néhány évvel ezelőtt az amerikai titkosszolgálatok egy hasonló illegális személyazonossági hálózatot göngyöltek fel Brazíliában, mely révén az oroszok brazil okmányokkal csempészték be ügynökeiket más országokba. Aligha meglepő, hogy tavasszal az USA nem adta meg a vízummentességet a román állampolgároknak, a román korrupció túl nagy biztonsági kockázatot jelent.

Ez a belföldi politikába, gazdaságba, médiába és egyéb térbe mélyen beavatkozó titkosszolgálatok második nagy bukása. A tavalyi elnökválasztást szintén állítólagos orosz manipuláció miatt érvénytelenítették, de egy év után sem sikerült bebizonyítani az orosz szálat, ismerte el Nicușor Dan államfő! Eközben a lenézett Pruton túli parányi Moldova teljesen felgöngyölt összehasonlíthatatlanul nagyobb orosz választási manipulációt, méghozzá kétszer, tavaly ősszel és idén is! „Nemzetbiztonsági doktorátussal” rendelkező hadseregnyi „speciális” nélkül!

Maia Sandu és kormánya alaposan kigyomlálta a Kreml beépített ügynökeit Moldovából, a titkosszolgálatokat pedig rákényszerítette, hogy ellássák törvényes feladatukat, és szavatolják az ország biztonságát. Románia viszont nagyon távol áll ettől, nemhogy képtelen megvédeni az országot az orosz beavatkozástól, hanem biztonsági kockázatot jelent a többi európai ország számára! 

Az ember óhatatlanul felteszi a költői kérdést: a két ország közül melyik au EU-tag, és melyik kopogtat annak ajtaján?