Budapest a csúcson

Történelmi jelentőségűnek nevezte Orbán Viktor washingtoni látogatását, új korszak kezdődött az USA és Magyarország kapcsolatában. A kétoldalú csúcson sikerült megállapodni az orosz energiaforrásokra kivetett amerikai szankciók alóli mentességről, illetve amerikai pénzügyi védőpajzsról, amely garantálja Magyarország stabilitását. Utóbbi garanciát biztosít Magyarországnak külső pénzügyi vagy politikai támadások esetére, beleértve a brüsszeli ideológiai zsarolást. Ilyen esetben az USA mentőövet nyújt a stabilitás megőrzésében, ami kiszámíthatóvá teszi a magyar gazdaság helyzetét. Jelentős amerikai beruházások érkeznek Magyarországra, különösen a high-tech, elektronikai és orvosi műszergyártási ágazatokba. Az atomenergia területén is elmélyül a kétoldalú együttműködés, a paksi atomerőmű fejlesztése és több kisméretű reaktorok megépítése révén.

Budapest a csúcsra jutott Washingtonban, ha már a találkozót ott szervezték meg kétoldalúan, és nem Budapesten háromoldalú békecsúcs formájában, Putyin részvételével, ahogy Trump eredetileg tervezte. Az amerikai elnök azonban lemondta az orosz kollégájával tervezett csúcsot, mivel Moszkva továbbra is konokul ragaszkodik a háborúhoz, és határozottan elutasítja a vérengzés leállítását.

Emiatt Trump – első alkalommal – szankciókat vezetett be Oroszország két legnagyobb olajvállalatával szemben, noha reményei szerint ezeket hamarosan feloldhatják, ha Putyin végre csatlakozik a béketáborhoz. Erre Moszkva még nem hajlandó, jegyezte meg Trump. 

A szankciók alá helyezett orosz energia tüskés kérdés, Trump számára Európa orosz energiaimportja mindig is vörös posztó volt. Már első mandátuma idején, jóval az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt is szankciókat vezetett be az orosz kőolajat és földgázt vásárlókra. Most még szigorúbb szankciókat vezetett be, melyek alól eredetileg magyarországi barátainak sem adott volna felmentést. Végül is Kína, India és Törökország, az orosz energia legnagyobb felvásárlói is csökkentik importjukat az amerikai szankciók nyomán.

Orbán a szankciók alóli felmentést tekintette washingtoni látogatása elsődleges céljának, szavai szerint „élet-halál kérdésnek”. Magyarország számára az orosz források hirtelen elvágása nehéz gazdasági következményekkel járna, miután a háború kezdete óta 92%-ra emelkedett az onnan származó import a korábbi 61%-ról. Az Adria kőolajvezeték ugyanis képtelen lenne azonnal pótolni a kieső orosz forrást. Elég csak Németország példájára gondolni, ahol a tartósan magas energiaárak a versenyképesség romlásához és a recesszió elmélyüléséhez vezettek. Tekintettel a jövő tavaszi választásokra, Trump megtette ezt a szívességet Orbánnak, elfogadta a szankció alóli felmentést. Politikai és ideológiai téren a két vezető között teljes az egyetértés, mindketten ugyanazon a húron pendülnek, Trumpnak is érdeke, hogy a nagyra értékelt jobboldali konzervatív magyar barátja nyerje meg a választást, ahogy nyíltan ki is mondta. Közben Európában – köztük Romániában is Bulgáriában – komoly problémát jelent a Lukoil piaci jelenléte, a hatóságok kapkodva próbálnak gyors megoldást találni a problémára. Románia ráadásul komoly geopolitikai pofont is kapott Washingtonból az amerikai csapatok jelentős visszavonásával, amit Bukarest szintén képtelen volt megelőzni. Orbán ellenben ügyesen kihasználta Trumppal való nagyszerű politikai viszonyát, és ha már Putyin konoksága miatt a budapesti csúcs elmaradt, Washingtonban a csúcsra juttatta Budapestet.