Budapesti béke

Trump lemondta/elhalasztotta a Putyinnal tervezett budapesti csúcstalálkozót. „Nem akarok felesleges találkozót” – indokolta az elnök lépését, Moszkva továbbra is konokul ragaszkodik a háborúhoz, és elutasítja a harcok leállítását. Emiatt Trump szankciókat vezetett be Oroszország két legnagyobb olajvállalatával szemben. Ez az első alkalom Trump januári visszatérése óta, hogy az USA közvetlen szankciókat vet ki Oroszországra. Az elnök reményei szerint a szankciókat hamarosan feloldhatják, ha Moszkva a békét választja a mészárlás helyett.

A fölöttébb hiú Trump nehezen viseli el, hogy Putyin másodszor verte át. Az augusztusi alaszkai találkozó után az amerikaiak már javában készültek a Putyin–Zelenszkij kétoldalú, vagy Trump részvételével háromoldalú csúcsra, Budapest akkor is felvetődött helyszínnek. Az oroszok konok háborúpártisága miatt azonban a csúcstalálkozó elmaradt, Trump nagy csalódására. Az október derekán nagy csinnadrattával bejelentett budapesti csúcs ugyancsak az oroszok csökönyössége miatt hiúsult meg, vagy halasztódott el.

Trump szankciói komoly csapást jelentenek az energiaforrások exportjára alapuló orosz gazdaságnak. Kína (47%) és India (38%), az orosz kőolaj legnagyobb felvásárlói jelentősen visszavetették importjukat az amerikai szankciók nyomán. Sőt, az amerikaiak felszólították Magyarországot is, hogy nézzenek alternatív energiaforrások után. 

Az amerikai elnök tisztában van azzal, hogy a háborút kétféleképpen lehet lezárni: diplomáciai vagy katonai eszközökkel. Eddig előbbit részesítette előnyben, komoly erőfeszítéseket tett a béke – vagy legalább tűzszünet – érdekében. Más téren ezen taktikával többször is sikerült békét kötni, beleértve a fölöttébb bonyolult Közel-Keleten az izraeliek és a palesztinok között. 

Putyin viszont semmiképpen sem hajlandó leállítani gyilkológépezetét, sőt, fokozza támadásait. Legutóbb visszautasította az európaiak 12 pontos béketervét, miután korábban többszöri fegyverszüneti felszólításukat utasította el. Akárcsak az amerikai elnök sorozatos kezdeményezéseit. Trump vért izzad a békéért, felesége levélben kéri a civilek elleni támadások – főleg a gyerekek elleniek – leállítását, Európa következetesen fegyverszünetre szólít, Putyin viszont rögeszmésen kitart a háborúzás mellett. Holott saját kijelentése szerint hadserege idén csak 4900 négyzetkilométernyi területet szállt meg (Arad megye területének valamivel több, mint felét), Ukrajna 0,8%-t! Ezért is több százezer orosz katonát áldozott fel. Oroszországban a háborús pszichózis olyan kórós méretet öltött, hogy Putyin még a béke szót sem hajlandó kimondani, propagandagépezete az európai fővárosokra ledobandó atombombákról delirál (október 23-án például „Budapest a miénk lesz” üzentek a magyar szabadságharc évfordulóján), az egyszerű embereket pedig rögtön elviszik, ha békéről mer nyilvánosan beszélni.

Létrejön vajon mindezek után a budapesti béke? Elfogadja-e végre Putyin az oly sok irányból érkező felszólításokat? Ha végre elfogadná a békejobbot, Trump és Orbán bármikor szívesen várnák Budapestre.