Deficit

Az államfő holnap délre megbeszélésre hívta a parlamenti pártokat a nyugdíj- és az oktatási törvényről és egyéb időszerű kérdésekről, a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság felfüggesztette a kormány 737/2010-es határozatát a különleges nyugdíjak újraszámolásáról, craiovai tinédzsergyilkosság – naponta akad más történéseket háttérbe szorító szenzáció. 

Kevés nyilvánosságot kapott, például, hogy regionális és turisztikai miniszterünk múlt csütörtökön, a Téli ünnepek turisztikai vásár bukaresti megnyitóján bejelentette: megoldódott a levél-logó „álproblémája” (a nyáron hetekig csócsálta a sajtó), mégpedig úgy, hogy eltűnt a hasonló motívumot tartalmazó külföldi weblap, az a cég ugyanis (már?) nem létezik Írországban.

Hát ezzel akkor rendben lennénk, várhatjuk a fellendülést az immár kizárólag Románia brandjeként szolgáló, a Kárpátok kiaknázására buzdító, a sanghaji világkiállításon júliusban bemutatott levéltől. A 2010-es esztendő mérlege nyilván még ismeretlen, az említett téli vásár kapcsán csak azt tudni, hogy az év végi – karácsonyi, szilveszteri – ajánlatok árai a tavalyiaknál 10-15 százalékkal lesznek olcsóbbak, ami jelzi, hogy a 2009-es árak idén már fenntarthatatlanul nagyok. Igaz, a több csillagos szállodákban nem a levágott fizetésűekre, átlagnyugdíjasokra számítanak. 

Ha idei turisztikai teljesítményünket nem is, megismerhettük a 2009-es eredményeket a Turisztikai Világszervezet most közzétett (a hazai statisztikákkal összevetett) adataiból. És mi derül ki: Bulgária (az országunkéhoz képest nem egészen fél területével és lakosságával) majdnem ötször több turistát vonzott tavaly (5,7 milliót 3,72 milliárd dollár bevétellel) a hazai 1,27 millióhoz, illetve 1,2 milliárdhoz képest. A turisztikai nagyhatalmakhoz, mint az Európában vezető Franciaország, Spanyol-, Olasz- és Görögország, Ausztria stb. értelmetlen hasonlítanunk magunkat, de Magyarországhoz, Csehországhoz, Lengyelországhoz igenis lehet(ne). Ámbár deficitünk még nagyobb, mint Bulgáriával szemben.

A közeledő tél nálunk a turisztikára alkalmatlan időszak – az azonnali és távlati tennivalók átgondolására talán nem. Mert a levél-brand önmagában, még ha immáron kizárólag a mienk is, a semminél legfeljebb hajszálnyival több.