Diplomáciai maraton

Nagyméretű diplomáciai offenzívát indított Donald Trump amerikai elnök az ukrajnai vérengzés leállítása céljából. Pénteken Alaszkában tárgyalt Putyinnal, hétfőn pedig a Fehér Házban az ukrán, brit, francia, német, olasz és finn állam- és kormányfőkkel, illetve az EU és a NATO vezetőivel. Utóbbi precedens nélküli történelmi csúcstalálkozó, jegyezte meg a nemzetközi sajtó kamerái előtt Trump elnök.

Valóban precedens nélküli, Európa zárta sorait és – néhány ország kivételével – egységesen lépett fel Ukrajna mellett. Ritkán látni ekkora szolidaritást az öreg kontinensen. A legtöbb európai ország vezetője vasárnap videokonferencián egyeztette álláspontját, majd hétfőn a legjelentősebbek közülük Washingtonba utaztak Zelenszkij elnökkel együtt, nehogy megismétlődjenek a februári amerikai–ukrán elnöki találkozó groteszk jelenetei.

A csúcstalálkozón Merz német kancellár, Macron francia elnök és Rutte NATO-főtitkár mindenekelőtt fegyvernyugvást szorgalmazott. Európa régóta szorgalmazza a fegyverszünetet, de amerikai segítség nélkül, önerőből képtelen annak keresztülvitelére. Putyin viszont elutasította az összes kezdeményezést. Időhúzásával és a washingtoni békejobb sorozatos elutasításával Putyin kicsapta a biztosítékot Trumpnál, aki előbb 50 napos, majd 10 napos ultimátumot adott Moszkvának gyilkoló-gépezete leállítására. A pénteki kétoldalú alaszkai csúcson Trump azonban lemondott ezen követeléséről, s elfogadta Putyin ajánlatát, miszerint nem az ideiglenes fegyverszünet, hanem a konfliktus teljes lezárása a cél. Sőt, a kilátásba helyezett következményeket sem említette. Ez nyilván aggodalmat váltott ki Európában, mivel a harcok folytatódnak. Az európai vezetők ezért figyelmeztették Trumpot, hogy a kilátásba helyezett béketárgyalásokat fegyverszünetben kell lefolytatni. Három és fél év tapasztalatai alapján az európai vezetők szkeptikusak. Főleg, hogy Trump személyesen adta át felesége levelét Putyinnak, melyben a first lady a civilek – főleg gyerekek – elleni támadások leállítását kéri az orosz diktátortól. Zelenszkij ügyesen kihasználta az alkalmat, és személyesen adta át Trumpnak felesége levelét, melyet az amerikai first ladynek írt.

Starmer brit kormányfő, Meloni olasz miniszterelnök és Stubb finn elnök az Ukrajnának nyújtandó hosszú távú biztonsági garanciákat hangsúlyozták a Fehér Házban. Ennek szükségessége nyilvánvaló, miután Oroszország durván megszegte a Budapesti Memorandumban írásban vállaltakat, és megtámadta Ukrajnát. Jelentős biztonsági garanciák nélkül a megkötendő béke üres papír fecni lenne, az oroszok később bármikor újabb támadást indíthatnak Ukrajna ellen. Ezzel Trump is egyetért, már az alaszkai csúcson is leszögezte, hogy az USA részt vesz az Ukrajnának nyújtandó nemzetközi biztonsági garancia-szerkezetben, s ezt az európai vezetők előtt is megerősítette, noha nem részletezte, hogy konkrétan miről lenne szó. Elvileg ez a diplomáciai nagyüzem legjelentősebb sikere Ukrajna és Európa hosszú távú békéje szempontjából.

A diplomáciai maraton inkább az elvek tisztázását célozta – a korábban tabunak tekintett területi kérdés is szóba jön – mintsem azok konkrét gyakorlatba ültetését. A konkrét kérdésekről – fegyvernyugvás, békeszerződés, biztonsági garanciák, területi viták – a későbbi két- vagy háromoldalú orosz–ukrán–amerikai csúcso(ko)n egyeztetnek. Melye(ke)n azonban nem lesz könnyű közös nevezőre hozni az eltérő, sőt, ellentétes álláspontokat. Zelenszkij célja a vérengzés leállítása és országa szuverenitásának megőrzése, Trump békét akar, Putyin viszont továbbra is Ukrajna teljes ellenőrzését.