Döntéskör

Diktatúra! A jogállamiság halála! Tiltakozik az ellenzék, miután a parlament módosította az Alkotmányt, megvonva az alkotmánybíróság jogát, hogy beleszóljon a gazdasági-pénzügyi kérdésekbe. Bármennyire is ismerős, a helyzet nem Romániában, hanem a szomszédban, Magyarországon történt.

Hogyan jutottak ide? Hatalomra kerülése után a Fidesz 98%-os adót vetett ki az állami vállalatok vezetőinek pótlékaira, végkielégítéseire, prémiumaira és egyéb különleges anyagi juttatásaira. Olyan csőd szélére juttatott állami cégekről van szó, melyek vezetői az MSZP–SZDSZ politikai klientúrájából kerültek ki, s akik egeket súroló prémiumokat adtak saját maguknak a nem létező teljesítményért. A budapesti alkotmánybíróság viszont alkotmányellenesnek minősítette a különadót.

A hatáskörök meghatározása valóban nehéz kérdés, a hatalmi ágak szétválasztása a demokrácia lényege. Ki határozza meg egy ország gazdaságpolitikáját, ki dönti el, mire költsék a közpénzt? A budapesti hatalom úgy véli, hogy az adófizetők pénzét hasznosabb lenne az egészségügyre, tanügyre, vidékfejlesztésre, vagy egyéb közérdekű célokra fordítani.

Az alkotmánybíróság döntése nemcsak Orbán Viktort és a Fideszt háborította fel, hanem a magyarországi társadalmat is. S aktuálissá tette a kérdést: ki dönt a közpénz fölött? És azt is, hogyan dönt a közpénz fölött?

A mindenkori kormány és a parlament, hiszen őket hatalmazta fel a lakosság választás által az ország pénzügyeinek kezelésére? Vagy az alkotmánybíróság, amelyet nem a nép választott meg, viszont feladata a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme? Orbán Viktor, a magyar politika fenegyereke eldöntötte a kérdést. A lakosság meg is adta a hatalmat ehhez a kétharmados parlamenti többség révén. Megoldásként a parlament módosította az Alkotmányt.

A kérdés alighanem nálunk is feltehető, hiszen az alkotmánybíróság nálunk is néhányszor a kormány gazdasági-pénzügyi elképzeléseivel ellentétes következtetésre jutott. De Romániában alkotmánymódosítás helyett (amelyről – a választások előtti lendület után – napjainkban édeskeveset hallani, bár a kétéves parlamenti hatalmi többség megvalósíthatta volna) az alkotmánybíróság tagjainak befolyásolásával és vádolásával (ez a hatalomra és az ellenzékre egyaránt jellemző) próbálnak az elképzeléseknek megfelelő döntéseket kicsikarni.