Duna-régió

Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei elfogadták az EU Duna-stratégiáját, amellyel mindannyian maradéktalanul egyetértettek – hangzott a héten a hírügynökségek szűkszavú tájékoztatója. 

A még előzetes megállapodásra az állam- és kormányfőknek kell majd rábólintaniuk a júniusi csúcstalálkozón, ugyanúgy, mint a romastratégiára.

Az Istros, Ister, Danubius, Donau, Dunav, Dunaj, Duna, Dunărea, Európa második legnagyobb folyója mentén csodákra a stratégiával együtt sem számíthatunk, de az is nagy eredmény (lenne), ha valami közös tervezés, fejlesztés, gondolkodás elindulna a 14 – köztük nyolc EU-s – országot érintő térségben. József Attilával szólva ezen a vidéken ma is bőven van mit rendezni közös dolgainkon.

A Duna menti országokban – Németországtól Romániáig és Ukrajnáig – mintegy 115 millió ember él, a térségben egyaránt megtalálható Európa néhány rendkívül fejlett, de több nagyon elmaradott régiója is. Éppen ezért a Duna-régió előtt elméletileg hatalmas lehetőségek állnak, amelyek kihasználása sok haszonnal járhat az igen jelentős gazdasági, szociális és infrastrukturális egyenlőtlenségeket felmutató nagytérségben. A részleteiben még nem, de nagyvonalakban ismert stratégia többek között olyan kérdésekre helyezi a hangsúlyt, mint a gazdasági fejlődés (beleértve az oktatás-kutatási beruházásokat), a közlekedés és szállítás, az energiaellátás (a gázvezetékek és az elektromos hálózatok összekapcsolása, fejlesztése), a környezetvédelem és a biztonság (a szervezett bűnözés elleni fellépés, de például a balkáni háború után maradt gyalogsági aknák felszámolása is). A szállításban, hogy egy konkrét példát említsünk, azt szeretnék elérni, hogy 2020-ig egyötödével növekedjék a 2850 km-es Duna teherforgalma, ami jelenleg a Rajnáénál 80-90 (!) százalékkal kisebb. Sokat kellene tenni a környezetért (víztisztítók megépítésével is), hogy csökkenjen a folyók szennyezettsége, javuljon a vizek minősége, ami távlatilag létfontosságú. A stratégiának részei lesznek a fenntartható fejlődésre, kultúrára, oktatásra, az intézményi fejlesztésre stb. vonatkozó célkitűzések is.

A Duna-stratégia olyan térség képét vizionálja, amelyben jócskán csökkennek a mostani ordító különbségek.