Egyesülés Șoșoacă-módra

Hallgatólagosan elfogadta a képviselőház a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló törvénytervezetet, melyet a Șoșoacă-féle SOS Románia nyújtott be. A tervezet megvitatásának határideje lejárt, így az hallgatólagosan elfogadottnak minősül, a döntő szó azonban a szenátusé lesz. A törvénytervezetet egyébként negatívan véleményezte mind a kormány, mind a képviselőház jogi és emberjogi bizottsága.

Maia Sandu moldovai elnök asszony januárban vetette fel, hogy amennyiben népszavazást írnának ki, az egyesülésére szavazna. Sandu üzenete nem saját lakosságának szól, sem Bukarestnek, hanem Brüsszelnek: országa EU-s csatlakozása döcögően halad, s amennyiben Brüsszel nem hajlandó felgyorsítani a folyamatot, Kisinyovban alternatív megoldásként az egyesülési rövidítéshez folyamodhat, Románai részeként Moldova automatikusan EU- és NATO-taggá válna.

Sandu tisztában van, hogy jelenleg erre kevés az esély, a felmérések szerint a moldovaiak csupán kb. 40%-a támogatná a Romániával való egyesülést. Az arány azonban lassan ugyan, de folyamatosan növekszik, a 2,4 milliós ország állampolgárai közül egymillió román állampolgársággal is rendelkezik. Nicușor Dan is hangsúlyozta, hogy az egyesülés a moldovaiak akaratán múlik.

Maia Sandu az európai integráció és az Oroszországtól való eltávolodás céljából említette az esetleges egyesülést, most viszont úgy tűnik, hogy Moszkva ellene fordítja bukaresti bábjai kezével. A nyíltan oroszpárti Șoșoacă ugyanis Moszkva kottájából játszik, ő a legjobb bármilyen ügy lejáratására. Annyira ellenszenves és visszataszító személyiség – Moldovában, Romániában és az EU-ban egyaránt –, hogy fellépése nyílt elutasítást vált, bármilyen ügyet karol fel, rögtön diszkreditálja azt. Brüsszelben rendszeresen megrökönyödést vált ki sorozatos botrányaival, politikai hitele nulla. Moszkva nem is találhatott volna jobb módszert a román–moldovai egyesülés lejáratására, mint Șoșoacát.

A reakciók nem maradtak el, Kisinyovban a kormányzó Európa-párti PAS és a többi pro-európai politikus kínos magyarázkodásra szorultak, miközben az oroszpárti ellenzék kiakadt, Igor Dodon korábbi elnök és Ion Ceban, Kisinyov polgármestere is keményen bírálta a bukaresti törvénytervezetet. Nemcsak Kisinyovban okozott problémát, hanem Bukarestben is, Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője gúnyos megjegyzésekkel illette a Nyugatot, azt javasolva, hogy az „annektálás” kifejezést inkább Románia moldovai szándékaira alkalmazzák. A nemzetközi közösség a kifejezést a Krím-félsziget 2014-es, valamint további négy ukrán megye 2022-es egyoldalú orosz elcsatolása kapcsán használja. A szóvivő szerint a moldovai „idősebb generáció emlékezetében még élénken élnek a Besszarábia 1918 és 1940 közötti nehéz román megszállás időszakának emlékei”.

A politikai válságba sodródott Bukarestnek kisebb baja is nagyobb, mint a Moldovával való egyesülés, a törvénytervezet azonban rossz fényt vet rá, mivel azt a látszatott kelti, hogy Románia területi vitákba sodródna egyik szomszéd országgal, sőt, annak teljes bekebelezésére törekszik. A lakosság egyesülés iránti támogatása pedig aligha növekszik a Prut mindkét oldalán, ha éppenséggel Șoșoacă szorgalmazza, sőt, kisajátítja az ügyet.